Dobránszky Péter (1845. július 2. – 1918. május 24.)
100 évvel ezelőtt ezen a napon (május 24.) hunyt el Dobránszky Péter jogász, közgazdász, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő, az MTA rendes tagja.
Felsőfokú jog- és államtudományi tanulmányait a pesti, berlini, lipcsei és heidelbergi egyetemeken végezte 1865 és 1869 között. Hazatérése után – még abban az évben – a kassai jogakadémián letette a bírói államvizsgát. 1869-ben a győri jogakadémia rendkívüli tanárává nevezték ki, ahonnan egy év múlva saját kérésére a kolozsvári jogakadémiához helyezték át. 1871-ben a KMTE-n a jog- és államtudományok doktorává avatták, és egyetemi magántanárrá minősítették. 1872-ben a JME-n a statisztika, a földrajz és a történelem nyilvános rendes tanárává nevezték ki.
1874-ben a JME tanácsának megbízásából képviselte az intézményt a zágrábi egyetem megnyitási ünnepélyén. Az 1876. évi IX. nemzetközi statisztikai kongresszuson ő képviselte a műegyetemet. Szaktekintélyének köszönhetően 1877–1878-ban őt bízták meg a köz- és vasúti építkezésekre és egyéb adminisztratív jellegű technikai ügyekre vonatkozó törvények és rendeletek enciklopédikus előadásával. 1874-ben az MTA Nemzetgazdasági és Statisztikai Bizottsága tagjai közé választotta. 1881 és 1884 között a gyergyószentmiklósi kerület országgyűlési képviselőjeként részt vett az országgyűlés munkájában.
Országgyűlési képviselőségének idejére esett, hogy 1882-ben a Borszéken ülésezett természettudósok gyűléseinek, továbbá a magyar fürdők és gyógyforrások tulajdonosai, illetőleg képviselői által Budapesten tartott forrásvédő kongresszusnak az elnökeként tevékenykedett. E kongresszus megbízásából nyújtotta be a képviselőházhoz a közreműködésével készült javaslatot és emlékiratot a forrásvédelem ügyében.
Trefort miniszter 1885-ben nyugdíjazta. Helyének megüresedése után a JME-n a történelem, kereskedelmi földrajz és statisztika tanszéket megszüntették, és helyette a magyar közigazgatási és magánjogi tanszéket hozták létre. Nyugállományú tanárként előadásokat tartott a BKMTE jogi karán, valamint ugyanitt az államvizsgálati bizottság tagja volt.
,A Budapesti Hírlap gazdasági rovatánál szerkeszt_i feladatokat is ellátott. Munkássága elismeréséül 1877-ben a Nemzetgazdasági Egylet bizottsági tagjává választotta.
1874-ben a JME tanácsának megbízásából képviselte az intézményt a zágrábi egyetem megnyitási ünnepélyén. Az 1876. évi IX. nemzetközi statisztikai kongresszuson ő képviselte a műegyetemet. Szaktekintélyének köszönhetően 1877–1878-ban őt bízták meg a köz- és vasúti építkezésekre és egyéb adminisztratív jellegű technikai ügyekre vonatkozó törvények és rendeletek enciklopédikus előadásával. 1874-ben az MTA Nemzetgazdasági és Statisztikai Bizottsága tagjai közé választotta. 1881 és 1884 között a gyergyószentmiklósi kerület országgyűlési képviselőjeként részt vett az országgyűlés munkájában.
Országgyűlési képviselőségének idejére esett, hogy 1882-ben a Borszéken ülésezett természettudósok gyűléseinek, továbbá a magyar fürdők és gyógyforrások tulajdonosai, illetőleg képviselői által Budapesten tartott forrásvédő kongresszusnak az elnökeként tevékenykedett. E kongresszus megbízásából nyújtotta be a képviselőházhoz a közreműködésével készült javaslatot és emlékiratot a forrásvédelem ügyében.
Trefort miniszter 1885-ben nyugdíjazta. Helyének megüresedése után a JME-n a történelem, kereskedelmi földrajz és statisztika tanszéket megszüntették, és helyette a magyar közigazgatási és magánjogi tanszéket hozták létre. Nyugállományú tanárként előadásokat tartott a BKMTE jogi karán, valamint ugyanitt az államvizsgálati bizottság tagja volt.
,A Budapesti Hírlap gazdasági rovatánál szerkeszt_i feladatokat is ellátott. Munkássága elismeréséül 1877-ben a Nemzetgazdasági Egylet bizottsági tagjává választotta.
Forrás: Derzsy Márk: Dobránszky Péter. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 168. p.
2018.05.24.