220 éve született Deák Ferenc (1803–1876), politikus, jogász, államférfi, országgyűlési képviselő és a Batthyány-kormány igazságügy-minisztere
5 érdekesség a „haza bölcséről”:
1. Kedvenc időtöltése volt az olvasás, a séta és a fafaragás. Szabadidejében rendszeresen olvasott és tanulmányozta a magyar alkotmány- és jogtörténetet. Berzsenyi Dániel, Kisfaludy Sándor verseit kedvelte, de leginkább Vörösmarty Mihály költészete állt hozzá közel.
2. Deák Ferenc soha nem nősült meg, élete utolsó éveiben – ugyancsak agglegény – bátyjával élt a család kehidai kúriájában.
3. Számos író, költő – Arany János, Kemény Zsigmond, Gyulai Pál, Vörösmarty Mihály – volt a barátja, részben így alakult ki az ún. irodalmi Deák-párt.
4. Magyar részről ő vezette az 1867-es kiegyezéshez vezető tárgyalásokat, amely Magyarország belső önkormányzatát a külügy, a hadügy, és ezek fedezését szolgáló pénzügyek közössége mellett rögzítette. Deákot ekkor kezdték a haza bölcsének nevezni. Az Osztrák-Magyar Monarchia új rendszerében már nem vállalt hivatalos megbízatást, inkább a háttérből figyelte a fejleményeket.
5. A magyar törvénytárban Deák Ferencnek az 1876. III. törvénycikk állított emléket, melynek 1. pontja így szól: „Deák Ferencznek a haza irányában hosszú évek során át szerzett érdemei törvénybe igtattatnak.” A 2. pont elrendelte, hogy nemzeti gyűjtés útján a fővárosban Deáknak emlékszobor állíttassék, melyet Huszár Adolf készített, és amelyet 1887-ben lepleztek le a mai Széchenyi István téren, az MTA-val szemben.