A következő cimkéjű bejegyzések mutatása: 20. század
Nők az olimpiákon (1900–2024)
Az 1900-as párizsi, II. nyári olimpián vehettek részt először női sportolók. Az első női olimpiai bajnok a svájci Hélène de Pourtalès lett, aki a győztes vitorlás csapat tagja volt. Az első egyéni női olimpiai bajnoki címet pedig a teniszező Charlotte Cooper szerezte meg. Ezen az olimpián mindössze 22 nő vett részt.
Tovább
Legtöbb olimpiai érmet szerző országok (1896-2020)
A 2024-es párizsi olimpiához kapcsolódva hoztunk nektek egy érdekes statisztikát a legtöbb érmet szerző országokról.
Tovább
Az irodalom a családban marad 3.: Ágh (Nagy) István és bátyja, Nagy László
Az irodalom a családban marad című sorozatunkban olyan írókat, költőket mutatunk be, akiket nem csak az írás és az irodalom, hanem a rokoni szálak is összekötik.
Tovább
Miért népszerű Kínában Petőfi Sándor?
Az idén 200 éve született Petőfi Sándor munkásságát elsőként Lu Hszün (Lu Xun), a 20. századi kínai irodalom egyik legjelentősebb személyisége mutatta be a kínai olvasóközönségnek 1907-ben. Ekkor megjelent művében elemezte a Nemzeti dalt, a Szabadság, szerelem című verset, valamint részleteket közölt e művekből.
Tovább
Írásban, házasságban (íróházaspárok) 3.: Szabó Magda – Szobotka Tibor
Az írásban, házasságban sorozatunk harmadik részében Szabó Magda és Szobotka Tibor írói munkásságát és házasságát mutatjuk be.
Tovább
Teret neveztek el Budapest II. kerületében Solt Ottiliáról, a KSH Gazdaságkutató Intézet egykori munkatársáról
2022. február elsejétől a 25 éve elhunyt Solt Ottilia szociológus nevét viseli a Frankel Leó út és a Harcsa utca ölelésében található kis tér, ami mellett maga a néhai szociológus is rendszeresen elhaladt, mivel a tér közelében található Komjádi Béla utcában élt.
Tovább
Trianon vs. térképek – avagy mi mindenre jó a statisztika
Az első világháborúban vesztes Magyarország politikai vezetése a cseh(szlovák), a román és a szerb területi követelések, valamint az antanthatalmak által a háború alatt a későbbi utódállamok képviselőinek tett ígéretek ismeretében tisztában volt azzal, hogy a leendő béketárgyalásokon nemcsak a békefeltételek kidolgozása, hanem az ország területi integritása is terítékre kerül. Az esetleges területelcsatolásokat – legalább részben – megakadályozandó a hazai tudományos közélet képviselői szinte azonnal, már a háború végén hozzáláttak a munkához, hogy a magyar békedelegáció megfelelő, tudományosan megalapozott érvekkel és eszközökkel érkezzen meg a majdani béketárgyalásokra. Ezek kidolgozásában, az anyagok összeállításában meghatározó szerepet töltött be a Központi Statisztikai Hivatal, hiszen az adatgyűjtések révén ez az intézmény rendelkezett az ország társadalmára, gazdaságára, földrajzi jellemzőire és nemzetiségi megoszlására vonatkozó adatokkal.
Tovább
