125 éve engedélyezték a nők egyetemi tanulmányait
Az 1840-es évektől egyre erősödő nőmozgalomnak köszönhetően (amelynek képviselői többek között Teleki Blanka, Karacs Teréz és Veres Pálné voltak) magyar lányok is járhattak középiskolába, szakképző intézménybe.
1895. november 18-án engedélyezték Magyarországon a nők felvételét egyes magyar egyetemeken. A döntés a századfordulón a női egyenjogúság érdekében tett egyik fontos lépés volt. Először a bölcsészeti karok fogadták a nőket, jóval később az orvosi, és még később a műszaki karok.
Az első magyar diplomás hölgy Hugonnai Vilma volt, aki 1879-ben, az egyik svájci egyetemen kapott orvosi diplomát, amelynek honosítása itthon hosszú időbe telt. 2018-ban a Naphegy Kiadónál jelent meg az életéről Kertész Edina mesekönyve, amely a tudományok iránt érdeklődő kislánytól az élete végéig gyógyító orvosig követi szakmai és magánéletét. Maros Krisztina illusztrációival elevenednek meg a könyv lapjain Hugonnai Vilma életének fontos állomásai és szereplői. A szerző életrajzi mesekönyvet írt még Balázs Júlia csillagászról és Szabó Magda írónőről.
A nők jogainak érvényesítését az 1919-ben alakult Diplomás Nők Nemzetközi Szövetsége segítette. Hazánkban jelentős számban csak 1910 után kerültek be nők az egyetemekre. 1925-ben alakult meg az Egyetemet és Főiskolát Végzett Nők Egyesülete, amely elérte, hogy a nők is részt vehessenek tudományos konferenciákon, megjelentethessék tanulmányaikat, bemutathassák alkotásaikat. Az első női egyetemi tanárt 1930-ban nevezték ki. Az egyesület 1935-től 1939-ig megjelentette a Magyar Női Szemle című folyóiratot, amely – más nőknek szóló lapoktól eltérően – a nők tudományos, közéleti és kulturális tevékenységeit mutatta be. Magyarországon csak 1948-ban nyílt meg az összes egyetem a nők előtt. Mára már megvalósult a jogegyenlőség az egyetemeken, évek óta csaknem ugyanannyi nőt vesznek fel, mint férfit, sőt egyes szakok – például a bölcsészet, a tanárképzés – elnőiesedtek, és magas a nők aránya a társadalomtudományi karokon is.
A KSH felmérései szerint a társadalomban az iskolázottság szintje folyamatosan emelkedik, emellett a diplomások arányában is szembetűnő változás következett be, amit az alábbi infografika jól szemléltet.
(Szöveg forrása: cultura.hu)
A nők jogainak érvényesítését az 1919-ben alakult Diplomás Nők Nemzetközi Szövetsége segítette. Hazánkban jelentős számban csak 1910 után kerültek be nők az egyetemekre. 1925-ben alakult meg az Egyetemet és Főiskolát Végzett Nők Egyesülete, amely elérte, hogy a nők is részt vehessenek tudományos konferenciákon, megjelentethessék tanulmányaikat, bemutathassák alkotásaikat. Az első női egyetemi tanárt 1930-ban nevezték ki. Az egyesület 1935-től 1939-ig megjelentette a Magyar Női Szemle című folyóiratot, amely – más nőknek szóló lapoktól eltérően – a nők tudományos, közéleti és kulturális tevékenységeit mutatta be. Magyarországon csak 1948-ban nyílt meg az összes egyetem a nők előtt. Mára már megvalósult a jogegyenlőség az egyetemeken, évek óta csaknem ugyanannyi nőt vesznek fel, mint férfit, sőt egyes szakok – például a bölcsészet, a tanárképzés – elnőiesedtek, és magas a nők aránya a társadalomtudományi karokon is.
A KSH felmérései szerint a társadalomban az iskolázottság szintje folyamatosan emelkedik, emellett a diplomások arányában is szembetűnő változás következett be, amit az alábbi infografika jól szemléltet.
(Szöveg forrása: cultura.hu)
2020.11.18.
