Német városok ingyenes tömegközlekedéssel kísérleteznek a légszennyezés csökkentése céljából

Németország nemrégiben a közúti forgalom csökkentése érdekében a tömegközlekedés ingyenessé tételének radikális javaslatával állt elő. Mindez két évvel azután, hogy a Volkswagennél kirobbant az ún. „dieselgate”, a károsanyag-kibocsátási botránya, amely felháborodási hullámot indított el az autóiparban, gazdasági ágazat, amely a német jólét egyik alapköve.
„A tömegközlekedés ingyenessé tételét fontolgatjuk a személygépkocsik számának csökkentése érdekében” - írta három miniszter, köztük a környezetvédelmi miniszter, Barbara Hendricks az EU környezetvédelmi biztosának, Karmenu Vellának címzett levelében.
„Németország számára a legfontosabb prioritás a levegőszennyezés elleni hatékony küzdelem minden további késedelem nélkül” - tették hozzá a német miniszterek.
A javaslatot még ebben az évben, legkésőbb az év vége fele fogják tesztelni öt városban, beleértve Bonnt, a korábbi fővárost és Essen és Mannheim iparvárosát is. Az ingyenes utazáson kívül, az egyéb javasolt intézkedések további korlátozásokat tartalmaznak a buszok és a taxik kibocsátására, az alacsony kibocsátású zónákra, vagy az autómegosztó rendszerek támogatására vonatkozóan.
Sürgős cselekvésre van szükség, hiszen Németország és további nyolc EU-tagállam – köztük Spanyolország, Franciaország és Olaszország – a január 30-i határidőre nem érte el a nitrogén-dioxid és részecskeszennyezésre vonatkozó EU-s határértékeket.
Az életveszélyes szennyezés több mint 130 várost érint Európában, 400.000 halálesetet okozott, és az Európai Bizottság szerint az egészségügyi kiadások az Unió 20 milliárd eurójába kerülnek évente.
Azokat az országokat, amelyek nem tartják be az EU-s levegőminőségi határértékeket, perelhetik az Európai Bíróságon, az EU legfelsőbb bíróságán, amely bírságot szabhat ki a tagállamokra.
A levegő minősége az elmúlt év során, Brüsszel nyomása nélkül is Berlin legmagasabb prioritást élvező céljai közé lépett elő, ugyanis a manipulált kibocsátási adatokkal kapcsolatos aggályok átterjedtek más autógyártókra is, miután a Volkswagen 2015-ben bevallotta, hogy világszerte csaltak 11 millió jármű kibocsátási tesztelésekor.
Olyan gyáróriások, mint a BMW, a Mercedes-Benz anyavállalata, a Daimler, és a világ legnagyobb autógyártója, a Volkswagen megállapodtak abban, hogy 250 millió eurót fizetnek egy, milliárd eurós nagyságrendű alapba a helyi közlekedés fejlesztése érdekében.
A kormánynak „gondoskodnia kell arról, hogy az autógyártók finanszírozzák az ingyenes közlekedésre vonatkozó sürgősségi intézkedést,” hangsúlyozta a Greenpeace, hozzátéve, hogy a városokban a több parkoló és az autópályadíj is csökkenthetné a városi közlekedést.
A tömegközlekedés igen népszerű Németországban, az utóbbi 20 évben a folyamatosan növekvő utazások száma 2017-ben elérte a 10,3 milliárdot. A többi, nagyobb európai országhoz képest a jegyek olcsóbbak: Berlinben egy jegy ára 2,90 euró, míg a londoni metrójegy 4,90 fontba (5,50 euró) kerül.
A javaslat által érintett városok azonnal reagáltak és arra figyelmeztettek, hogy további tervezésre van szükség, hogy az ingyenes utazási projekt sikeres lehessen. „Nem tudok olyan autógyártóról, amely képes lenne szállítani a szükséges számú elektromos buszt”, hogy kielégítse a megnövekedett keresletet abban az esetben, ha a szállítás ingyenessé válna – nyilatkozta Ashok Sridharan, Bonn polgármestere a DPA hírügynökségnek.
Eközben a Német Városok Szövetségének vezetője, Helmut Dedy arra figyelmeztetett, hogy „egyértelmű nyilatkozatot várnak arról, hogy a szövetségi kormány hogyan finanszírozná az ingyenes tömegközlekedést”.
A minisztereknek „újra kellene gondolniuk a tervet a berlini metrón reggel 7.30-kor,” kommentálta a Die Welt. „A következtetés egyértelmű lenne: több metró kocsi, több személyzet, és lehet, hogy jól jönne néhány további metróvonal is.”

Kép és szöveg forrása: The Guardian, 2018. február 14., szerda