Jó tudni! – A szellemi tulajdonvédelem I.

A könyv és a szerzői jogok, illetve a szellemi tulajdon világnapja apropóján indítjuk útjára új sorozatunkat, ezzel is szeretnénk felhívni a figyelmet a téma fontosságára. Először tekintsük át azt, hogy mit jelent, mi a célja, milyen területei vannak, és milyen szervezet fogja össze a hozzá kapcsolódó világnapot világszerte és hazánkban.

(Kép: pixabay.com)

A szellemi tulajdon és a szellemi tulajdonvédelem célja az 1896-tól működő Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) oldalán olvasható: „Szellemi tulajdon alatt az alkotó elme szüleményeit értjük: ide tartoznak a találmányok, az irodalmi és művészeti alkotások, valamint a kereskedelemben alkalmazott megjelölések, nevek, képek és formák. A szellemi tulajdon tárgyai jogi védelmet élveznek: ez biztosítja, hogy a találmányok vagy egyéb alkotások jogosultjai tevékenységükért megfelelő erkölcsi és anyagi elismerésben részesüljenek. A szellemitulajdon-jogok két nagy csoportját az iparjogvédelmi és a szerzői jogok alkotják.”

A szellemi tulajdonvédelem célja a szellemi tevékenységek termékeinek – találmányok, irodalmi, művészeti, tudományos alkotások, tudományos felfedezések, árujelzők, és az ipar, tudomány, irodalom valamint a művészet alkotásai – erkölcsi, jogi védelme és anyagi elismerése. Ezen szellemi alkotások létrehozásával együtt a jogi védelem is megszületik, mindezt kizárólagos vagyoni és személyhez fűződő jogok biztosításával a polgári jog egyik területeként. Teret biztosít az innováció és a kreativitás számára, amelyben az innovatív megoldások találkozhatnak a kreatív alkotók érdekeivel.

Rubik-kocka: Ben-Rock képe a Pixabay-en

Egyik ága az iparjogvédelem, amely a műszaki jellegű szellemi alkotások, illetve az áruk és a szolgáltatások megkülönböztetésére szolgáló jelölések, azaz az árujelzőkre vonatkozik. Ide tartoznak a találmányok, használati minták, a dizájnok, növényfajták és az árujelzők, vagyis a védjegyek és a földrajzi árujelzők.

Másik ága a szerzői jog, amely bármilyen alkotásra vonatkozik, ami lehet tanulmány, vers, honlap, grafika, zenemű, film vagy más irodalmi, tudományos, művészeti alkotás, egy építészeti terv, számítógépes program, adatbázis. A kikötés az, hogy egyéni-eredeti jelleggel kell rendelkeznie. Egy szerző művének átdolgozására akkor vonatkozik, ha az eredeti szerző beleegyezésével történik, és ugyancsak megvan az egyéni-eredeti jellege. Az ún. feldolgozás és fordítás esetében is teljesülnie kell az átdolgozás szabályainak, amennyiben új mű jön létre.

A zenészek, színészek előadásai, hangfelvételek, rádió- és televízió-szervezetek műsorai is védelmet kapnak, ezek ugyancsak a szerzői joghoz kapcsolódnak az ún. szomszédos jogi események. A szerzői jog a szerzőt illeti, mert ő alkotta meg a művet! Az SZTNH hivatalos oldala.

„Innováció a zöld jövőért!”

A WIPO, vagyis a genfi székhelyű ENSZ Szellemi Tulajdon Világszervezete ezt a mottót választotta ebben az évben a világnap alkalmából. Huszadik éve ünneplik szerte a világban a szellemi tulajdon világnapját. A szervezet 1967-től működik és magyar vonatkozással is bír, mivel Bogsch Árpád 1973-tól 1997-ig főigazgatója volt az intézménynek, az épületet később róla nevezték el. 184 ország a tagja. A WIPO hivatalos oldala.

Ebben az évben sajátosnak is mondható a világnap központi témája, hiszen a koronavírus elleni védekezés is óriási feladatot ró a szellemi tulajdonvédelemre. Az új eszközök, gyógyszerek oltalom alá helyezése, gyógyszergyárak, orvostechnikai eszközök a növekvő kereslet szolgálatában, az ország gazdaságának újraindítása, adottak a célok. Emellett fontos kiemelni azt a két nagy területet, amelyet a szervezet erre az évre megjelölt, ezek a fenntarthatóság és a digitalizálás.

Hazai vonatkozásban elmondható, hogy minden oltalmi formára több bejelentés érkezett, mint korábban, és nőtt a védjegyaktivitás is. A hamisítás elleni védelem kiemelten fontos feladat, mivel ezzel szoros összefüggésben számos munkahely esik ki, és óriási anyagi károkat is okoz.

A szellemi tulajdonvédelem területén 2020-ban négy híres magyar évfordulós kerül reflektorfénybe: Jedlik Ányos, Gábor Dénes Béres József, és Moholy-Nagy László. Három magyar feltaláló és egy világhírű magyar művész.

2020.04.30.

kitekintő, szellemi tulajdonvédelem

Felkerült a 20 000. kötet a Magyar Elektronikus Könyvtárba

2020.05.04.

kitekintő, adatbázis, Magyarország, digitális technika

A Magyar Elektronikus Könyvtár (MEK) 1994-ben indult. A célja, hogy összegyűjtse a magyar vagy magyar vonatkozású, digitalizált formában létrejött vagy digitalizált, tudományos, kulturális és oktatási tartalmú, könyvjellegű, nyilvánosan szolgáltatható dokumentumokat. A kezdeményezést 1999-ben fogadta el az Országos Széchényi Könyvtár.

Újabb tárlatot tett online elérhetővé a Szépművészeti Múzeum

2020.04.29.

kitekintő, múzeum, digitális technika, kiállítás

Újabb tartalommal bővült a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria virtuális tárlata.
A Változatok a realizmusra – Munkácsytól Mednyánszkyig című kiállítás után a magyarországi barokk művészetet bemutató kiállítás is bejárható virtuálisan a Szépművészeti Múzeum honlapján. A tárlaton a magyarországi barokk számos izgalmas alkotása és művésze ismerhető meg az 1600-as évek elejétől a XVIII. század végéig. A kiállítás összesen csaknem harminc műtárgyat mutat be.

Címkék

Európa sport ismeretterjesztés adatbázis könyv magyar irodalom kitekintő könyvtár 20. század 21. század digitális technika statisztika