180 éve született Csiky Gergely (1842–1891) drámaíró, műfordító, az MTA levelező tagja
Első versét még elsőéves gimnazistaként, nyolcéves korában írta anyjához. Ezt követően Marosi Gyula néven küldött írásokat újságokba, ezek francia és angol elbeszélések műfordításai voltak. A Napkelet már 1858-ban saját nevével közölt tőle verset.
Első elbeszéléskötete, Az életből 1872-ben jelent meg álnéven. 1875-ben mutatta be a Nemzeti Színház Jóslat című vígjátékát. 1878-ban Temesvárról Budapestre költözött és minden idejét az irodalomnak szentelte. A Nemzeti Színház dramaturgja, a színiakadémia tanára, a Kisfaludy Társaság másodtitkára lett.
Szigligeti Ede és Rákosi Jenő után 1880-tól kezdve Csiky Gergely adott új lendületet a magyar drámának. Első darabjaival az újromantikus irányt követte, első nagy hatású realista színművét 1880-ban adták elő Proletárok címmel. Ettől kezdve a Nemzeti Színház legtöbbet játszott szerzője, írt tragédiákat (Spartacus, 1886), társadalmi színműveket (Cifra nyomorúság, 1881; Stomfay család, 1882), vígjátékokat (Mukányi, 1881; A nagyratermett, 1890; Az udvari kalap, 1964; A nagymama, 1891); bohózatokat (A kaviár, 1882; Buborékok, 1884). Regényei, főleg Az Atlas család (1889) és a Sisyphus munkája (1892) a kritikai realizmus figyelemre méltó alkotásai.
Nevét viseli a kaposvári Csiky Gergely Színház, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház és az aradi Csiky Gergely Főgimnázium.
A szöveg és kép forrásai: Magyar Életrajzi Lexikon 1. köt., A-K (1967) 316 p.; hu.wikipedia.org