A következő cimkéjű bejegyzések mutatása: színház

Brecht számára a világhírnevet az 1928-ban bemutatott Koldusopera című zenés dráma hozta meg, melynek zenéjét Kurt Weill szerezte. Brecht az epikus színház megteremtője, amelynek törekvése, hogy a néző érzelmi bevonódásának, a szereplőkkel való azonosulásának helyébe a racionális önvizsgálatot, a színpadi történésekre való kritikus reagálást állítsa.

Eredeti neve Szathmáry József volt, amikor 1834-ben színész lett, akkor vette fel a Szigligeti Ede nevet. A színháztörténet kiemelkedő alakja, több száz színdarab kötődik a nevéhez. Nevét színház viseli (szolnoki Szigligeti Színház), az ő műve alapján készült minden idők egyik legsikeresebb magyar filmje, a Liliomfi. Legismertebb színdarabjai: a Liliomfi és a Buborékok.

Morcsányi Géza 1952. augusztus 28-án született Budapesten. A hetvenes évek végétől dolgozott dramaturgként, előbb a Pécsi Nemzeti Színházban, később a Győri Kisfaludy Színházban és a Szolnoki Szigligeti Színházban. 1985-ben, Bálint András igazgatóvá válásakor lett a Radnóti Miklós Színház dramaturgja, évtizedeken át határozta meg a színház profilját darabválasztásaival, Csehov és más klasszikus orosz szerzők fordításaival.

Első versét még elsőéves gimnazistaként, nyolcéves korában írta anyjához. Ezt követően Marosi Gyula néven küldött írásokat újságokba, ezek francia és angol elbeszélések műfordításai voltak. A Napkelet már 1858-ban saját nevével közölt tőle verset.
Első elbeszéléskötete, Az életből 1872-ben jelent meg álnéven. 1875-ben mutatta be a Nemzeti Színház Jóslat című vígjátékát. 1878-ban Temesvárról Budapestre költözött és minden idejét az irodalomnak szentelte. A Nemzeti Színház dramaturgja, a színiakadémia tanára, a Kisfaludy Társaság másodtitkára lett.

1812. február 9-én I. Ferenc császár közelgő születésnapjára, fényes ünnepség keretében nyílt meg a pesti Királyi Városi Színház, vagyis ahogy később elnevezték – megkülönböztetve a magyar nyelvű színháztól – a pesti Német Színház a mai Vörösmarty téren. Ez alkalomra az akkori ünnepelt színházi költőt, August von Kotzebue-t kérték fel az alkalmi darab megírására, a nyitóelőadás alkalmával felcsendülő elő- és utójáték megzenésítését pedig Beethoven vállalta.

Az emléknap célja a magyar színházművészet értékeinek jobb megismertetése, és az írók ösztönzése újabb alkotások létrehozására.

(Kép: pixabay.com)

Latinovits Zoltán a legnépszerűbb magyar színészek egyike volt, sokan máig úgy emlegetik: a színészkirály. Anyai ágon testvérei Bujtor István színész és Frenreisz Károly zenész.

A színház történetéről születtek már hosszabb, akár tízkötetes művek is, amelyek egy összefogó egységbe igyekeznek bemutatni mindent, ami a színházzal kapcsolatos. Az összefoglaló művekre azonban jellemző a távolabbi nézőpont és a problémák elemzésének hiánya. Így sokszor egy-egy korszak nem kap elég hangsúlyt és még a jelentős eseményekről is csak említés történik.