Ligetfalvi György-Majkó Zsuzsanna: Városliget lexikon

A Városliget lexikon több évtizednyi kutatómunkán alapuló, olvasmányos stílusú szócikkeket tartalmazó kézikönyv, amelyet nagy örömmel vehet kézbe a helytörténet minden kedvelője.

A Városliget krónikája című bevezető tanulmányából megismerhetjük a Városliget rövid történetét. A Városliget helyén egykoron létezett mocsaras, futóhomokos Ökördűlő először IV. Béla király 1259-es oklevelében tűnt fel, s hosszú ideig nem töltött be kiemelkedő országos feladatot.  A XVIII. század derekán Mária Terézia királynő erdőrendeletével megkötötték a futóhomokot szerény akácfák, és eperfák telepítésével. Az erdőrendeletet követően, a XIX. század első évtizedeiben az akkor még különálló Pest város vezetői, élve tulajdonjogukkal, Habsburg-Lotharingiai József nádor támogatása mellett elkezdték a terület parkosítását. A Városliget XIX. századi megformálását követhetjük nyomon a lexikon soraival. Nebbien Heinrich (1778-1841), akkor még formális képzésben nem részesült tájépítész pályamunkájával kezdve a dualista monarchia korának nagy kertészei, így például Ilsemann Keresztély (1850-1912) tevékenységének ismertetésén át, egészen a 2001-ben elhunyt egykori fővárosi főkertész, Radó Dezső (1922-2001) munkásságával bezárólag.

A kertészet több művészeti ág, így elsősorban a képzőművészet számos elemét, és minőségi rétegét olvasztja egybe. A szerzők jól láthatóan a parkok művészeti ágakat egyesítő vonásának is megfeleltek a lexikon megalkotásakor; a Városliget egyes korszakainak, és kulturális jelenségeinek teljességre törekvő tárgyalását kívánták megvalósítani. A kézikönyv olyan szócikkeket is tartalmaz, amelyek a szerzők szavaival élve „lesüllyedt kultúrjószágokat” tárgyalnak. Ilyennek számít a 2013-ban bezárt Vidám Park egyik elődjeként számon tartott Vurstli, vagy a szerelmespárok szokásainak megfelelően működő csengős mozi. A csengős mozik közé tartozott a The Royal Vio is, ahol a kikiáltó figyelmeztette az oda randevúra érkezőket, amikor ismét felkapcsolták a világítást.  A közbeszéd által is kihalásra ítélt, de egykor hétköznapi fogalomként számon tartott kulturális jelenségeket is tárgyal a mű, például a bécsi eredetű, évődő szerelmi játékot, a szerpentincsatát. Mindazonáltal, a Városliget olyan maradandó, ikonikus látványosságainak a történetét is elolvashatjuk, mint amilyen a Mezőgazdasági Múzeum (közismert nevén Vajdahunyadvár), a Szépművészeti Múzeum, vagy a Hősök tere.

A szerzőpáros műve tartózkodik az aktuálpolitikától, ugyanakkor a Városliget történetéről elmondható, minden történelmi korban konfliktusforrás volt a város vezetők számára, mint a főváros egy kiemelt jelentőségű parkja. Érdekesség, a Monarchia idején a Buchwald Sándor befektető által kezelt ülőhely-vállalkozás is, ugyanis 1890-től 1919-ig csak Buchwaldtól lehetett kerti ülőhelyet bérelni 3 krajcár ellenértékben. A Városliget lexikon kiemelt jelentőséget nyer az olyan esetekben is, amikor a Városliget több mint 200 éves történetének nagy átalakulásaira gondolunk. Ilyen átalakulásai között kiemelhetjük a második világháború pusztításait, vagy az ezt követően berendezkedő államszocialista diktatúra kikényszerített változtatásait a Városliget szerkezetében. Elég itt a honfoglalás millenniumát megünneplő Ezredéves kiállítás megrendezése körül, az akkori városvezetés, és a honatyák közötti folyamatos vitára gondolnunk. Évtizedekkel később, a Rákosi-rendszerben felépített Felvonulási tér sorsát felidéznünk. Sok műalkotás vagy szándékos pusztítás, vagy elhanyagolás következtében megsemmisült. Az ilyen szobrok, vagy más képzőművészeti alkotások leírásai is fellelhetőek a könyvben.

A Városliget lexikon könnyen áttekinthető. Kisebb gimnáziumi, vagy egyetemi kutatómunka megkezdésére maradéktalanul megfelelő mű. Ajánlom ezt a könyvet mindenkinek, akit magával ragad a képzőművészet, a kertművészet, vagy behatóbban kívánja tanulmányozni Budapest kultúrtörténetét.

A mű a könyvtárban itt található.