Boér Elek (1898. szeptember 13. – 1954. június 28.)

Előneve: kövesdi. 1918 és 1922 között az FJTE-n tanult előbb Kolozsvárott, majd Szegeden. Itt szerzett államtudományi doktori oklevelet. 1929-ben magántanár lett a közgazdaságtan elmélete tárgykörben. 1922-től 1929-ig banktisztviselőként dolgozott a Hazai Banknál. 1929-ben magántanári habilitációt szerzett az FJTE-n a közgazdaságtan elmélete tárgykörben. 1929 és 1940 között: az FJTE-n a közgazdaságtan magántanára, a kecskeméti református jogakadémián pedig a hitel- és perjog rendes tanára volt. Állami ösztöndíjjal a berlini Collegium Hungaricumban tanult, a Rockefeller-alap ösztöndíjával pedig az Egyesült Államokban, a Yale és a Columbia Egyetemen. Tagja volt az ESnek, 1936-tól pedig az MST-nek. 1940 és 1943 között a kolozsvári FJTE-n a közgazdaságtan és pénzügytan nyilvános rendkívüli, 1943 és 1945 között nyilvános rendes tanára volt. 1941-ben az MTA levelező tagjává választotta.
Akadémiai székfoglalóját 1942 februárjában A közgazdaságtan rendszere és a politika címmel tartotta meg. 1944 és 1945 között tagja volt az MTA Nemzetgazdasági Bizottságának, 1946 és 1949 között pedig a Társadalomtudományi Bizottságnak. A háború után, 1945-től 1949-ig, az SZTE Közgazdaságtani és Pénzügytani Tanszékének vezetői tisztségét töltötte be.
1949-ben politikai okból rendelkezési állományba helyezték, majd nyugdíjazták. Akadémiai
levelező tagságából még ebben az évben tanácskozó taggá minősítették vissza, és csak 1989-ben rehabilitálták.1951-ben apjával – az idősebb Boér Elekkel – kitelepítették Újfehértóra, ahol 1954-ben öngyilkosságot követett el.

Elméleti közgazdaság-tudománnyal, elsősorban pénzelmélettel, a tőke és tőkeképződés elméletével, a kapitalista szabad verseny sajátosságaival, a fogyasztás gazdaságtanával foglalkozott. A statisztikai adatsorok alapján végzett elemzéseket, többek között Magyarország helyzete a világgazdaságban című tanulmányában. Dinamikai vizsgálataihoz indexsorokat alkalmazott, például A közgazdaságtan módszervitája a statika és dinamika szempontjából című művében. Történeti statisztikai adatsorokat tartalmaz mások mellett a Háborús pénzpolitika 1914–15-ben és 1939–40-ben című tanulmánya. Az amerikai kapitalizmus és a monopolisztikus verseny című értekezése az amerikai ösztöndíjjal végzett tanulmányainak eredményeit foglalja össze. A vagyonosodás elméletével kapcsolatos tanulmányai nemzetközi statisztikai összehasonlításokat tartalmaznak. Szaktanulmányai magyar és német nyelven jelentek meg.