November 25. - A Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja
A magyar Országgyűlés 2012. május 21-én a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává nyilvánította november 25-ét. 1953-ban ezen a napon érkezett vissza Magyarországra a Gulag-lágerekből szabadon bocsátott rabok első csoportja.
(Kép: wikipedia.hu)
A 2020-ban megjelent Gúth Zoltán naplója egyedülálló részletességgel mutatja be a rabok mindennapjait, a tábori életet. Bejegyzéseiben olvashatók az akkor alig 20 éves mindent iránt érdeklődő és megfigyelő fiatalember érzelmei, gondolatai is. Két év szibériai kényszermunka és további négy és fél év száműzetés után, 1954-ben térhetett haza. A második világháborút követő évek meglepő részletességű, személyes hangvételű kordokumentuma ez a napló. A Szovjetunióban épülő ipartelepek és az ellátásukra rendelt kolhozrendszer világát ismerhetjük meg a soraiból, a túlélésnek alárendelt életeket. A magyar gulágmemoárok e különleges alkotását a Nemzeti Emlékezet Bizottsága A Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány közreműködésével, a Szovjetunióba hurcolt kényszermunkások és politikai foglyok emléke előtt tisztelgő sorozatában tárja a nagyközönség elé.
Gúth Zoltán: Szibériai napló, 1948–1954
Budapest, Nemzeti Emlékezet Bizottsága, 2020. 505 p.
Raktári jelzet: E 019460, E 019499
A könyvtárban itt található.
Előző cikk
Ne vásárolj semmit nap
A „Ne vásárolj semmit!” nap tiltakozás a túlfogyasztás ellen. Ezt a napot Magyarországon november utolsó péntekén tartjuk. Ennek oka egyrészt a nemzetközi akciónaphoz való csatlakozás, másrészt viszont a magyar vásárlási statisztikák is azt mutatják, a legtöbbet péntekenként vásárlunk. November végén ráadásul már nálunk is javában zajlik a nagy karácsonyi reklámhadjárat és a Black Friday akciónapok.
125 éve engedélyezték a nők egyetemi tanulmányait
Az 1840-es évektől egyre erősödő nőmozgalomnak köszönhetően (amelynek képviselői többek között Teleki Blanka, Karacs Teréz és Veres Pálné voltak) magyar lányok is járhattak középiskolába, szakképző intézménybe.
1895. november 18-án engedélyezték Magyarországon a nők felvételét egyes magyar egyetemeken. A döntés a századfordulón a női egyenjogúság érdekében tett egyik fontos lépés volt. Először a bölcsészeti karok fogadták a nőket, jóval később az orvosi, és még később a műszaki karok.
