Hieronymi Károly (1836–1911) mérnök, statisztikai oktató, bankigazgató, belügyminiszter, kereskedelmi miniszter
110 éve hunyt el Hieronymi Károly (Buda, 1836. október 1. – Budapest, 1911. május 4.) mérnök, statisztikai oktató, bankigazgató, belügyminiszter, kereskedelmi miniszter
Apja Hieronymi Ottó Ferenc mérnök, az első magyar vasútvonal tervezője volt. Középiskolai tanulmányait Pozsonyban és Nagyszombaton kezdte, apja korai halála miatt Budán, majd Pesten fejezte be. 1852-ben a budai a politechnikumba nyert felvételt, ahol 1856-ban mérnökdiplomát szerzett.
1857-től birtokok tagosítását végezte Máramarosban, majd Máramaros vármegye főmérnökévé választották 1861-ben. 1867-ben állami szolgálatba lépett, a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium munkatársa lett. 1874-től mint államtitkár a folyószabályozási, árvízmentesítési, útépítési és vasútépítési ügyekkel foglalkozott. 1882-től az osztrák-magyar államvasutak vezérigazgatója lett. 1875-től szabadelvű párti képviselő. Wekerle Sándor első kabinetjében 1892 és 1895 között belügyminiszter; jelentős része volt az egyházpolitikai törvények létrehozásában, a fővárosi közigazgatás reformjában (kerületi elöljáróságok szervezése) és a fővárosi vízművek létrehozásában. 1893 januárjában elrendelte a magyarországi cigányok összeírását, amely a magyarországi cigányok történetének egyik legfontosabb dokumentuma. A feladat elvégzésével a KSH-t bízta meg. Hieronymi célja „a csavargási ügynek országos rendezése és ezzel kapcsolatban a kóbor cigányok letelepítése” volt. 1898-ban kivált a Szabadelvű Pártból, ahova csak a Széll-kormány kinevezése után lépett vissza. 1903 és 1905 között Tisza István kormányában, majd 1910 januárjától haláláig Khuen-Héderváry kormányában újra vállalta a kereskedelmi tárcát. Minisztersége alatt az ipar és közlekedés műszaki fejlesztésének kérdéseivel foglalkozott, különösen a Duna–Tisza-csatorna megvalósítása érdekében fáradozott.
A statisztikusok részére egyetemi szintű előadást tartott 1868 tavaszán, majd 1869 őszén, ahol a hivatal igazgatója, Keleti Károly mellett Beöthy Leó, Hunfalvy János, Kautz Gyula, Konek Sándor, Matlekovits Sándor is előadó volt. A statisztikusoknak szervezett oktatásokon, az ország különbözőrészeiből, összesen ötszázan vettek részt. Előadása könyvként is megjelent A közlekedés címmel, amelyben a korabeli közlekedési módozatokat társadalmi és gazdasági szempontból is elemezte.
A szöveg forrása: Nádudvari Zoltán – Pásztor Angelika: Hieronymi Károly. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 306–308. p.
A kép forrása: wikipedia.hu
1857-től birtokok tagosítását végezte Máramarosban, majd Máramaros vármegye főmérnökévé választották 1861-ben. 1867-ben állami szolgálatba lépett, a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium munkatársa lett. 1874-től mint államtitkár a folyószabályozási, árvízmentesítési, útépítési és vasútépítési ügyekkel foglalkozott. 1882-től az osztrák-magyar államvasutak vezérigazgatója lett. 1875-től szabadelvű párti képviselő. Wekerle Sándor első kabinetjében 1892 és 1895 között belügyminiszter; jelentős része volt az egyházpolitikai törvények létrehozásában, a fővárosi közigazgatás reformjában (kerületi elöljáróságok szervezése) és a fővárosi vízművek létrehozásában. 1893 januárjában elrendelte a magyarországi cigányok összeírását, amely a magyarországi cigányok történetének egyik legfontosabb dokumentuma. A feladat elvégzésével a KSH-t bízta meg. Hieronymi célja „a csavargási ügynek országos rendezése és ezzel kapcsolatban a kóbor cigányok letelepítése” volt. 1898-ban kivált a Szabadelvű Pártból, ahova csak a Széll-kormány kinevezése után lépett vissza. 1903 és 1905 között Tisza István kormányában, majd 1910 januárjától haláláig Khuen-Héderváry kormányában újra vállalta a kereskedelmi tárcát. Minisztersége alatt az ipar és közlekedés műszaki fejlesztésének kérdéseivel foglalkozott, különösen a Duna–Tisza-csatorna megvalósítása érdekében fáradozott.
A statisztikusok részére egyetemi szintű előadást tartott 1868 tavaszán, majd 1869 őszén, ahol a hivatal igazgatója, Keleti Károly mellett Beöthy Leó, Hunfalvy János, Kautz Gyula, Konek Sándor, Matlekovits Sándor is előadó volt. A statisztikusoknak szervezett oktatásokon, az ország különbözőrészeiből, összesen ötszázan vettek részt. Előadása könyvként is megjelent A közlekedés címmel, amelyben a korabeli közlekedési módozatokat társadalmi és gazdasági szempontból is elemezte.
A szöveg forrása: Nádudvari Zoltán – Pásztor Angelika: Hieronymi Károly. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 306–308. p.
A kép forrása: wikipedia.hu
2021.05.04.
Előző cikk
Móricz Miklós (1886–1966) újságíró, statisztikus, könyvkiadó
2021.05.05.
55 éve hunyt el Móricz Miklós (Prügy, 1886. december 7. – Budapest, 1966. május 5.) újságíró, statisztikus, könyvkiadó
125 éve, 1896. május 3-án, Budapesten Ferenc József jelenlétében felavatták a földalatti vasutat, a „kisföldalattit”
2021.05.03.
A Millenniumi Földalatti Vasút Európa és a világ első, villamos-motorkocsis üzemű földalatti vasútja volt. A vonal megnyitásakor a műszaki színvonalat tekintve az egész vasút, benne a járműpark messze megelőzte korát.
