A következő cimkéjű bejegyzések mutatása: Magyarország
Teret neveztek el Budapest II. kerületében Solt Ottiliáról, a KSH Gazdaságkutató Intézet egykori munkatársáról
2022. február elsejétől a 25 éve elhunyt Solt Ottilia szociológus nevét viseli a Frankel Leó út és a Harcsa utca ölelésében található kis tér, ami mellett maga a néhai szociológus is rendszeresen elhaladt, mivel a tér közelében található Komjádi Béla utcában élt.
Tovább
130 éve hunyt el Gönczy Pál pedagógus, a magyar népoktatásügy kiemelkedő képviselője, az MTA tagja
1834-től a debreceni kollégiumban bölcsészetet tanult, ahova együtt járt Arany Jánossal. 1838-tól tanítóként és nevelőként dolgozott. 1845-ben Karap Sándor váltótörvényszéki bíró és annak sógora, Diószegi Sámuel társaságában Karap zeleméri pusztáján (Debrecen közelében) egy svájci mintára berendezett árvagyermek-nevelőintézetet alapítottak; ezt megelőzően Gönczy a szükséges ismeretek megszerzése és az ügy tanulmányozása végett 1844-ben kiutazott Svájcba. Az intézet 1849-ig állt fenn, amikor azt felszereléseivel együtt a betört orosz hadsereg feldúlta.
Tovább
Bánlaky Adorján (1866–1951) statisztikus, a KSH aligazgatója
155 éve született Bánlaky Adorján (Esztergom, 1866. november 22. – Budapest, 1951. október 18.) statisztikus, a KSH aligazgatója
Tovább
180 éve, november 19-én született Schulek Frigyes (1841–1919) építész, műegyetemi tanár, az MTA tagja
Schulek Frigyes életének és munkásságának megismerésére Farbakyné Deklava Lilla könyvét ajánljuk olvasóink figyelmébe. Az építészet mesterei sorozatban megjelent kötet egy igazán szép és informatív könyvvel tiszteleg a nagysága előtt.
(Kép: wikipedia.hu)
50 éve hunyt el Macskássy Gyula, a magyar animáció atyja
Macskássy Gyula pályája az 1930-as évek elején Bortnyik Sándor Bauhaus szellemiségű iskolájából, a Műhelyből indult. 20 évesen két társával, Halász Jánossal (a későbbi, Oscar-díjra is jelölt John Halas-szal) és Kassowitz Félixszel alapította a reklámgrafikára és mozgóképes reklámra szakosodott Coloriton Stúdiót. Ekkor kezdett kialakulni az európai avantgárd és az amerikai rajzfilm hatását mutató, magyar népi motívumokra épülő egyedi stílusa. Négy évtizeden átívelő pályafutása alatt, mintegy 150 film elkészítésében közreműködött. Nevéhez fűződik: A kiskakas gyémánt félkrajcárja, a Ceruza és radír, a Két bors ökröcske - a Frakk, a macskák réme korai epizódjainak pedig társrendezője volt. Ő indította el az animációs sorozatfilmgyártást a 60-as években a Peti, majd a Gusztáv című sorozattal.
Tovább
Magyarország szőlőszeti statistikája, 1860–1873
A könyvtár Kötészeti és Sokszorosítási Csoportjának munkatársai a múlt héten az alábbi, igazi kuriózumnak számító kötetet reprodukálták. A KSH első igazgatója, Keleti Károly szerkesztésében 1875-ben megjelent Nemzetközi statistika. Szőlőszet. Magyarország szőlőszeti statistikája, 1860–1873 című kiadványt bár újrakötötték a múlt században, a használat során így is megkopott, ezért szükségét éreztük, hogy egy újranyomást készítsünk a könyvről.
Tovább
Október 9. – A magyar fürdőkultúra napja
Több mint száz termálforrás a hozzá tartozó kutakkal, és közel ötven fürdő. Ezen a téren Budapest a világ fővárosai közt egyedülálló.
(Kép: pixabay.com)
Szeptember 21-én A magyar dráma napját ünnepeljük Az ember tragédiája ősbemutatójára emlékezve
Az emléknap célja a magyar színházművészet értékeinek jobb megismertetése, és az írók ösztönzése újabb alkotások létrehozására.
(Kép: pixabay.com)
100 éve született Köpeczi Béla (1921–2010) irodalomtörténész, folklorista, művelődéstörténész, Magyarország oktatásügyi minisztere
A 18–20. századi irodalmi áramlatok művelődés- és eszmetörténeti vizsgálatának kiemelkedő alakja, a 18. századi francia–magyar politikai, diplomáciai és kulturális kapcsolatok kutatója, II. Rákóczi Ferenc életrajzírója.
Tovább
Augusztus 29. – A magyar fotográfia napja
1840. augusztus 29-én készült Magyarországon először nyilvános rendezvényen fénykép (dagerrotípia). A Magyar Fotóművészeti Alkotócsoportok Országos Szövetsége kezdeményezte magyar fotográfia napjának megünneplését.
Tovább
