A következő cimkéjű bejegyzések mutatása: kitekintő
Trianon vs. térképek – avagy mi mindenre jó a statisztika
Az első világháborúban vesztes Magyarország politikai vezetése a cseh(szlovák), a román és a szerb területi követelések, valamint az antanthatalmak által a háború alatt a későbbi utódállamok képviselőinek tett ígéretek ismeretében tisztában volt azzal, hogy a leendő béketárgyalásokon nemcsak a békefeltételek kidolgozása, hanem az ország területi integritása is terítékre kerül. Az esetleges területelcsatolásokat – legalább részben – megakadályozandó a hazai tudományos közélet képviselői szinte azonnal, már a háború végén hozzáláttak a munkához, hogy a magyar békedelegáció megfelelő, tudományosan megalapozott érvekkel és eszközökkel érkezzen meg a majdani béketárgyalásokra. Ezek kidolgozásában, az anyagok összeállításában meghatározó szerepet töltött be a Központi Statisztikai Hivatal, hiszen az adatgyűjtések révén ez az intézmény rendelkezett az ország társadalmára, gazdaságára, földrajzi jellemzőire és nemzetiségi megoszlására vonatkozó adatokkal.
Tovább
A bookazin a könyv és a magazin izgalmas keveréke
A minőségi tartalmat gondolatébresztő képi világgal vegyítve hozza közelebb az olvasókhoz a tudományt és a történelmet.
Tovább
Jó tudni! – A szellemi tulajdonvédelem V.
Milyen plágiumvizsgáló módszerek léteznek? Melyiket érdemes ismerni? Mire lehet használni? Milyen hazai fejlesztésekről érdemes tudni? A Google találatai mennyiben segítenek a felkutatásban? Bepillantás a tudományos keresők világába. Minikörkép határon innen és túlról.
Tovább
Tegyen virtuális sétákat otthonról csodás magyar helyszíneken
A technika segítségével ma már nagyon sok helyszínre virtuálisan is eljuthatunk, és bejárhatjuk azokat otthonunkban ülve. Legyen az egy múzeum, kastély vagy akár állatkert.
Tovább
Jó tudni! – A szellemi tulajdonvédelem IV.
Nézzük meg közelebbről mit is nevez a szakirodalom plágiumnak, és miért is olyan fontos a szerzői jog terén. Mi áll a szakemberek szerint a plagizálás lélektani hátterében? A plagizálásnak tíz fajtája van, melyek ezek? Mit tudnak a plágiumkereső rendszerek? A publikálásban nyújthat-e az ismertség védelmet? Ezekre a kérdésekre keresünk válaszokat a Jó tudni! sorozat újabb bejegyzésében.
Tovább
Jó tudni! – A szellemi tulajdonvédelem III.
A hivatkozások témakörét a Wikipédiával kezdjük. Mindenki használja, de helyesen? Miként működik ez a hatalmas rendszer? Miért olyan közkedvelt?
Nézzük meg közelebbről, a szerzői jog oldaláról!
Ilyen a 21. század könyvtára
Helsinkiben van a világ egyik legszebb, legmodernebb és legkülönlegesebb könyvtára, az Oodi (magyarul óda). Az épület maga fa, fém és üveg, messziről egy hajóra hasonlít, tetején egy jégtáblával. A könyvtárnak, melyben mindössze 100 ezer könyvet tartanak, legfőbb üzenete, hogy olvass, tanulj, gondolkozz és érezd jól magad.
Tovább
Hányan rejtőznek egy könyv mögött?
A könyvek szerzőinek nevét mindenki ismeri, általában a kiadókat is, de azt senki nem szokta végiggondolni, hogy hány ember szükséges ahhoz, hogy egy könyv az olvasó kezébe kerüljön.
Tovább
Budapest Időgép
A Budapest Időgép nevű projekt 2017-ben indult. Azoknak lehet hasznos ez az alkalmazás, akiket érdekel a történelem, a helytörténet. Az időgépbe beszállva megismerhetik a fővárost, azon belül szűkebb környezetük, lakóhelyük, otthonuk történetét, azt, hogy az évek során milyen épületeket építettek vagy romboltak le.
Tovább
Jó tudni! – A szellemi tulajdonvédelem II.
Mitől érték a szellemi érték? Mindig érték volt? Miért léteznek még mindig könyvtárak, ha van Google?
Tovább
