A következő cimkéjű bejegyzések mutatása: 20. század

Branko Milanovic: Egyedül a kapitalizmus: a világot uraló rendszer jövője
Budapest: Osiris-Mathias Corvinus Collegium, 2021. 364 p.
Raktári jelzet: 674878
 

P.G. Wodehouse legismertebb a Jeeves-es és Blandings Kastély-os regényeiről és novelláiról, de tehetséges drámaíró és dalszövegíró is volt, társalkotója és írója volt tizenöt darabnak és 250 dalszövegnek közel harminc zenés vígjátékhoz. Társszerzője volt Molnár Ferencnek is, ő dolgozta át zenés színpadra a Játék a kastélyban című színművét, The Play’s the Thing (A színdarab az igazi) címen.

Berend T. Iván: Az Európai Unió története: integráció, populizmus, nacionalizmus
[Budapest]: Kossuth K., cop. 2021. 351 p.
Raktári jelzet: E 022994
 

Fitzgerald írói fejlődésében a 1920-as évek voltak a legjelentősebbek. Ebben az időszakban Fitzgerald gyakran látogatott Európába, különösen Párizsba és a francia Riviérára. Párizsban összebarátkozott az ott élő amerikai és európai írókkal (James Joyce, Ezra Pound, T. S. Eliot, Gertrude Stein). Közöttük volt Ernest Hemingway, aki csodálta A nagy Gatsby művét és később Fiztgeraldot, a leghűségesebb barátjaként emlegette. Érdekesség, hogy fő műve a harmadik regénye volt, Az Édentől messze (1920) és a Szépek és átkozottak (1922) után.

William Golding 1911-ben született a délnyugat-angliai Cornwall grófság egyik kis településén. 1930-ban beiratkozott az Oxfordi Egyetemre, ahol természettudományt hallgatott, azonban két év múlva az angol irodalom szakra váltott. 1934-ben jelent meg az első kötete (Poems), amely verseket tartalmazott. 1945 és 1961 között Salisbury városában a Bishop Wordswort’s School-ban tanított. Golding a Brit Királyi Haditengerészet tagjaként részt vett Németország legnagyobb csatahajójának, a Bismarcknak az elsüllyesztésében. A normandiai partraszállásban egy, a partot tűz alá vonó hajó kapitányaként dolgozott. A háború végén visszatért a tanításhoz és az íráshoz. 1963-tól 1993-ban bekövetkezett haláláig az írásnak szentelte életét. 1983-ban elnyerte az irodalmi Nobel-díjat. 1988-ban II. Erzsébet királynő lovaggá ütötte. A Királyi Irodalmi Társaság (Royal Society of Literature) tagja volt. 2008-ban a The Times „Az 50 legnagyobb brit író 1945 óta” listáján Golding a harmadik helyezést érte el.

A 18–20. századi irodalmi áramlatok művelődés- és eszmetörténeti vizsgálatának kiemelkedő alakja, a 18. századi francia–magyar politikai, diplomáciai és kulturális kapcsolatok kutatója, II. Rákóczi Ferenc életrajzírója.

Könyvei 41 nyelven, több mint 27 millió példányban keltek el. Egykor ő volt az egyik legolvasottabb nem angol nyelven író sci-fi-szerző a világon. Munkáiban gyakran bocsátkozik filozófiai elmélkedésekbe a technológiáról, az intelligencia természetéről, a kétoldalú kommunikáció és a kölcsönös megértés nehézségeiről vagy az emberi korlátokról és az emberiség világegyetemben elfoglalt helyéről. Lem leggyakoribb témái az emberek és a tőlük jelentősen eltérő idegen fajok közötti kapcsolat, az emberiség technológiai jövője, valamint az ember helye a jövő társadalmában.

Dreiser az amerikai naturalista írói irányzat egyik úttörője volt, amelynek a 19. századi Európában többek között Émile Zola, Gustave Flaubert és Guy de Maupassant voltak a képviselői. Dreiser karaktereinek emberi értéke a nehézségek állhatatos legyőzésében rejlik, és sorsukban a körülmények az igazán mérvadóak.

(Kép: britannica.com)