A következő cimkéjű bejegyzések mutatása: magyar irodalom
180 éve született Csiky Gergely (1842–1891) drámaíró, műfordító, az MTA levelező tagja
Első versét még elsőéves gimnazistaként, nyolcéves korában írta anyjához. Ezt követően Marosi Gyula néven küldött írásokat újságokba, ezek francia és angol elbeszélések műfordításai voltak. A Napkelet már 1858-ban saját nevével közölt tőle verset.
Első elbeszéléskötete, Az életből 1872-ben jelent meg álnéven. 1875-ben mutatta be a Nemzeti Színház Jóslat című vígjátékát. 1878-ban Temesvárról Budapestre költözött és minden idejét az irodalomnak szentelte. A Nemzeti Színház dramaturgja, a színiakadémia tanára, a Kisfaludy Társaság másodtitkára lett.
Ma 55 éves Tóth Krisztina József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító
Pályaképe a magyar irodalom tradíciójába egyszerre szervesen illeszkedő, ugyanakkor azt megújító látás- és beszédmódok ívét rajzolja ki. A Nyugat verselési formái, a huszadik századi és kortárs költészetre való utalások, a tárcák pillanatfelvételei vagy a novellák és regények megszólalásai együtt haladnak a nyelv és a kommunikáció problémáira alapozott irodalomfelfogással.
Tovább
85 éve hunyt el József Attila (1905–1937), a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakja
József Attila mindössze harminckét évet élt, mégis a magyar költészet egyik legjelentősebb alakja. Az 1945 utáni szocialista kultúrpolitika mint haladó proletárköltőt piedesztálra emelte és emlékét, munkásságát a legnagyobbaknak kijáró tisztelettel ünnepelte. Műfordítóként József Attila a szomszéd népek kortárs lírájával foglalkozott és értékesek Villon-fordításai is.
Tovább
90 éve született Jókai Anna (1932–2017) Kossuth- és József Attila-díjas író és költő, a Nemzet Művésze
1966-ban jelent meg első novellája, a Családi kör című a Kortársban, 1968-ban pedig első regénye, a 4447. Írásművészete fokozatosan fejlődött abba az irányba, amelyet maga – aztán később a szakirodalom is – „spirituális realizmusnak” nevezett el.
Tovább
145 éve született Ady Endre (1877–1919) a 20. század egyik legjelentősebb magyar költője
A magyar politikai újságírás egyik legnagyobb alakja. A műveltségről, irodalomról írt cikkei a fejlődést és a haladást sürgették.
Tovább
95 éves Lator László Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, esszéista, a Nemzet Művésze
Lator László 1927. november 19-én Tiszasásváron született (akkor Csehszlovákia, ma Ukrajna). 1947 és 1951 között magyar–német szakon végzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen Budapesten.
1955-től az Európa Kiadó lektora, később főszerkesztője. Versei a Magyarok és a Válasz című folyóiratokban jelentek meg először.
135 éve született Áprily Lajos (1887–1967) József Attila-díjas költő, műfordító
Jékely János Lajos néven született, verseit Áprily Lajos néven először 1918 tavaszán Szentimrei Jenő közölte az Új Erdélyben. Az első Nyugat-nemzedék tagja.
Tovább
110 éve született Gazdag Erzsi (1912–1987) József Attila-díjas ifjúsági író, költő
Sebesi Erzsébet néven született, később anyai nagyanyja vezetéknevét vette fel. Első versét 13 éves korában írta.
Tovább
120 éve született Illyés Gyula (1902–1983) Kossuth-díjas költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő
Illyés Gyula első verse 1920. december 22-én jelent meg – névtelenül – a Népszavában. 1923-ban kezdett rendszeresen publikálni (Ék, Ma, Magyar Írás). Az Illés helyett 1925-től az Illyés vezetéknevet használta, hogy családjának ne okozhasson kellemetlenséget baloldalisága, 1933-tól hivatalosan is ez a neve.
Tovább
100 éve hunyt el Gárdonyi Géza (1863–1922) magyar író, költő, drámaíró, újságíró, pedagógus
A 19–20. századforduló magyar irodalmának népszerűségében máig kiemelkedő alakja. Korának sajátos figurája, egyik irodalmi körhöz sem sorolható tagja volt. Életműve átmenetet képez a 19. századi romantikus, anekdotikus történetmesélés és a 20. századdal születő Nyugat-nemzedék szecessziós, naturalista-szimbolista stíluseszménye között.
Tovább
