A következő cimkéjű bejegyzések mutatása: 21. század

Pályaképe a magyar irodalom tradíciójába egyszerre szervesen illeszkedő, ugyanakkor azt megújító látás- és beszédmódok ívét rajzolja ki. A Nyugat verselési formái, a huszadik századi és kortárs költészetre való utalások, a tárcák pillanatfelvételei vagy a novellák és regények megszólalásai együtt haladnak a nyelv és a kommunikáció problémáira alapozott irodalomfelfogással.

A magyar rádiózás napja 1925 óta létezik. Minden évben december 1-jén, a folyamatos magyar rádiósugárzás évfordulóján tartják. A jelesnap alkalmából készítettünk egy infografikát a magyar rádióhallgatási szokásokról.

A Pedagógusok Szakszervezete a hazai közoktatás helyzetének, gondjainak bemutatására, valós társadalmi megítélésének elősegítésére, valamint a szükséges országos és helyi döntések meghozatala, a közös cselekvés kialakítása céljából kezdeményezte a magyar közoktatás napjának létrejöttét, amit 1991 óta szokás megtartani. Az alábbi infografikán az oktatással kapcsolatos hazai statisztikai adatokat láthatják, úgy mint a diákok, tanárok és oktatási intézmények számát a 2021/2022-es tanévben.

Lator László 1927. november 19-én Tiszasásváron született (akkor Csehszlovákia, ma Ukrajna). 1947 és 1951 között magyar–német szakon végzett a Pázmány Péter Tudományegyetemen Budapesten.
1955-től az Európa Kiadó lektora, később főszerkesztője. Versei a Magyarok és a Válasz című folyóiratokban jelentek meg először.

A Studying in Switzerland által közzétett kutatás szerint Európában a fantasy a legnépszerűbb, Latin-Amerikában a horror a legkedveltebb, míg Ázsiában a költészet a kelendő műfaj.

1740. október 18-án született Dugonics András, a magyar matematikai műnyelv megteremtője és a magyar regényírás úttörő alakja. Ezen a napon Dugonics munkásságáról szokás megemlékezni, illetve a magyar irodalom és regényírás jelentősége kerül előtérbe.  A Magyar Regényírás Napja alkalmából, 2022-ből 5 díjnyertes kortárs magyar regényt ajánlunk.

1986-ban diplomázott a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskola magyar–történelem szakán. 1986 és 1989 között Hódmezővásárhelyen és Szegeden általános iskolai tanárként dolgozott. 1989-től a Délmagyarország munkatársa, 1992 és 1993 között a lap kulturális rovatvezetője. 1990-től 1998-ig a szegedi Pompeji című folyóirat szerkesztője. 1993-tól az Élet és Irodalom főmunkatársa.

A Literát alapítói azzal a szándékkal hozták létre, hogy a magyar irodalmi élet, az irodalmi hír- és tartalomszolgáltatás internetes központja, a könyves szakma és az olvasói közösségek platformja, rendszeres nyilvános rendezvényei révén pedig a kortárs magyar irodalom produkciós műhelye legyen. Alapítói: Csejdy András, Keresztury Tibor, Nagy Gabriella és Sebők Marcell. Az irodalmi portál 2002. október 15-én jelent meg az interneten, majd november 21-én a Literát Keresztury Tibor főszerkesztő és Závada Pál író mutatta be a sajtó és a szakma képviselőinek.