A következő cimkéjű bejegyzések mutatása: Trianon
Ablonczy Balázs: Trianon-legendák
Ablonczy Balázs: Trianon-legendák
Budapest, Jaffa K., 2020. 176 p.
Raktári jelzet: 664810
Cserna-Szabó András – Fehér Renátó (szerk.): Nézzünk bizakodva a múltba! Alternatív Trianon
Cserna-Szabó András – Fehér Renátó (szerk.): Nézzünk bizakodva a múltba! Alternatív Trianon
Budapest, Cser K., 2020. 204 p.
Raktári jelzet: 665649
Trianon vs. térképek – avagy mi mindenre jó a statisztika
Az első világháborúban vesztes Magyarország politikai vezetése a cseh(szlovák), a román és a szerb területi követelések, valamint az antanthatalmak által a háború alatt a későbbi utódállamok képviselőinek tett ígéretek ismeretében tisztában volt azzal, hogy a leendő béketárgyalásokon nemcsak a békefeltételek kidolgozása, hanem az ország területi integritása is terítékre kerül. Az esetleges területelcsatolásokat – legalább részben – megakadályozandó a hazai tudományos közélet képviselői szinte azonnal, már a háború végén hozzáláttak a munkához, hogy a magyar békedelegáció megfelelő, tudományosan megalapozott érvekkel és eszközökkel érkezzen meg a majdani béketárgyalásokra. Ezek kidolgozásában, az anyagok összeállításában meghatározó szerepet töltött be a Központi Statisztikai Hivatal, hiszen az adatgyűjtések révén ez az intézmény rendelkezett az ország társadalmára, gazdaságára, földrajzi jellemzőire és nemzetiségi megoszlására vonatkozó adatokkal.
Tovább
100 éve írták alá a trianoni békeszerződést
Száz éve, 1920. június 4-én írta alá Magyarország képviseletében Benárd Ágoston népjóléti és munkaügyi miniszter, valamint Drasche-Lázár Alfréd rendkívüli követ a trianoni békeszerződést, amely jelentős területek elcsatolása mellett, számos más szempontból is súlyosan érintette az országot.
(Kép: wikipedia.hu)
2020. 06. 04-én megjelent a KSH Könyvtár és a KSH közös kiadású térképalbuma
A trianoni emlékév kapcsán a KSH Könyvtár és a KSH közös kiadású térképalbumot jelentetett meg A számon tartott nemzet címen.
Tovább
