Visszafordíthatatlan a Nagy-Korallzátonyban a globális felmelegedés által okozott kár
Egy tengeri hőhullám, amely két évvel ezelőtt nagymértékben károsította az ausztrál Nagy-Korallzátonyt, olyan súlyos károkat okozott, hogy a tudósok szerint a természet e csodája soha többé nem lesz már a régi.
A tudósok szerint a zátony koralljainak csaknem egyharmada elpusztult, amikor az óceán hőmérséklete csúcsértékeken tetőzött 2016-ban a globális felmelegedés eredményeképpen – egy, a Nature című folyóiratban megjelent tanulmány szerint.
A korallzátony, Földünk egyik legnagyobb élő ökoszisztémájának károsodása nagymértékben megváltoztatta a korallpolip fajok összetételét is.
„A zátony gyorsabban változik, mint bárki gondolta volna” – nyilatkozta Terry P. Hughes, a korallzátonyokat tanulmányozó kormányzati központ igazgatója a James Cook Egyetemen, Queenslandben.
A korallzátony több ezer faj otthona, beleértve a teknősöket, cápákat és bálnákat is. Ausztrália gazdasága is részben a korallzátonyhoz kapcsolódó turizmusra támaszkodik, ugyanis évente mintegy 70.000 munkahely és több milliárd dollár idegenforgalmi bevétel függ tőle. Mindezt az évek óta halmozódó károk fenyegetik.
A tanulmány szerzői felbecsülték, hány korall pusztult el közvetlenül a 2016-os hőhullám után, majd kilenc hónappal később visszatértek felmérni, hány korall nyerte vissza a színét (ami a regenerálódás jele) és hány pusztult el. Jelentésükben a zátony északi részének katasztrofális pusztulásáról számoltak be.
Hughes professzor szerint a tudósok megjósolták a globális felmelegedés következtében fellépő tömeges pusztulást, de „amit e legutóbbi tanulmány kimutatott az, hogy a folyamat már jelenleg is zajlik”. „Ez az átmenet itt és most történik.”
A korallok meleg vizet igényelnek, de rendkívül érzékenyek a hőre, és a normálérték feletti két vagy három foknál magasabb növekedés megöli őket.
A kutatók szerint, ha a világ országai tiszteletben tartják a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény globális kötelezettségvállalásait, amelyek megakadályozzák a hőmérséklet több mint 2 Celsius-fokos emelkedését, akkor Ausztráliának talán 50 év múlva is lesz Nagy-Korallzátonya. De ha az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása a jelenlegi ütemben folytatódik, a korallzátony nemsokára felismerhetetlen lesz.
Kép és szöveg forrása: NYTimes.com, 2018. április 19.
A korallzátony, Földünk egyik legnagyobb élő ökoszisztémájának károsodása nagymértékben megváltoztatta a korallpolip fajok összetételét is.
„A zátony gyorsabban változik, mint bárki gondolta volna” – nyilatkozta Terry P. Hughes, a korallzátonyokat tanulmányozó kormányzati központ igazgatója a James Cook Egyetemen, Queenslandben.
A korallzátony több ezer faj otthona, beleértve a teknősöket, cápákat és bálnákat is. Ausztrália gazdasága is részben a korallzátonyhoz kapcsolódó turizmusra támaszkodik, ugyanis évente mintegy 70.000 munkahely és több milliárd dollár idegenforgalmi bevétel függ tőle. Mindezt az évek óta halmozódó károk fenyegetik.
A tanulmány szerzői felbecsülték, hány korall pusztult el közvetlenül a 2016-os hőhullám után, majd kilenc hónappal később visszatértek felmérni, hány korall nyerte vissza a színét (ami a regenerálódás jele) és hány pusztult el. Jelentésükben a zátony északi részének katasztrofális pusztulásáról számoltak be.
Hughes professzor szerint a tudósok megjósolták a globális felmelegedés következtében fellépő tömeges pusztulást, de „amit e legutóbbi tanulmány kimutatott az, hogy a folyamat már jelenleg is zajlik”. „Ez az átmenet itt és most történik.”
A korallok meleg vizet igényelnek, de rendkívül érzékenyek a hőre, és a normálérték feletti két vagy három foknál magasabb növekedés megöli őket.
A kutatók szerint, ha a világ országai tiszteletben tartják a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény globális kötelezettségvállalásait, amelyek megakadályozzák a hőmérséklet több mint 2 Celsius-fokos emelkedését, akkor Ausztráliának talán 50 év múlva is lesz Nagy-Korallzátonya. De ha az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása a jelenlegi ütemben folytatódik, a korallzátony nemsokára felismerhetetlen lesz.
Kép és szöveg forrása: NYTimes.com, 2018. április 19.
2018.04.22.
Előző cikk
A Római Birodalom gazdasági jóléte jégmagból nyert adatok alapján
2018.05.25.
A római birodalom gazdaságtörténetének évről-évre történő rekonstruálása lehetetlennek tűnhet, hasonlóan Titus Livius A római nép története a város alapításától c. művének elveszett 107 könyvéhez.
A vízhiány 2050-re 5 milliárd embert érinthet, figyelmeztet egy ENSZ-jelentés
2018.03.22.
Egy tengeri hőhullám, amely két évvel ezelőtt nagymértékben károsította az ausztrál Nagy-Korallzátonyt, olyan súlyos károkat okozott, hogy a tudósok szerint a természet e csodája soha többé nem lesz már a régi.
