Napi három csésze kávé csökkenti az időskori demencia kialakulásának esélyét
Legalábbis egy nemrég készült kutatás szerint, amelynek elkészülését a hat legnagyobb kávéforgalmazó támogatta.
Az már korábban is ismert volt, hogy a mértékletes kávéfogyasztás megelőzi az olyan méreganyagok felhalmozódását az agyban, melyek az Alzheimer-kór kialakulásáért is felelősek.
A nemrégiben napvilágot látott tanulmány szerint a hosszútávú kávéfogyasztás segíti a kognitív képességek működését, támogató antioxidánsok felhalmozódását a szervezetben. Továbbá segíti a Parkinson-kór és egyéb idegrendszerei megbetegedések megelőzését.
Évek óta folyó vita övezi a kérdést, hogy vajon a kávé milyen hatással van a szervezetre. Korábbi kutatások főleg a mértéktelen fogyasztás káros hatásaira fókuszáltak. Kiemelték, hogy korai várandósság esetén növeli a vetélés esélyét, illetve szívinfarktust, nyugtalanságot, gyomorégést okozhat.
Míg a legtöbb tanulmány egyetért azzal, hogy az idegrendszeri megbetegedéseket tekintve a mértéktartó, de rendszeres kávéfogyasztás eredményesebb, mint az alkalomszerű, a férfiakra és nőkre gyakorolt esetleges eltérő hatása még nem tisztázott.
A kávé csökkenteni látszik az Alzheimer-kór kialakulásának kockázatát, a vizsgálatok szerint akár 27%-kal. A szervezetben átlagosnál alacsonyabb koffeinmennyiség megléte összefügg a kór kialakulásának nagyobb kockázatával. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal megállapítása szerint a napi maximum 400 mg-os koffeinbevitel – tehát öt csésze kávé egy nap – nem jelent veszélyt egy egészséges felnőtt számára.
Rodrigo Cunha, a portugáliai Coimbra Egyetem professzora kiemelte, hogy a visszafogott kávéfogyasztás kiemelt szerepet játszhat a kognitív funkciók romlásának megelőzésében, illetve lassításában. Az idősödő európai népességet tekintve, az egészségmegőrzés ezen módja Európa-szerte hatással lehet az egészségügyi kiadásokra is.
Kép és szöveg forrása: Daily Mail, 2016. november 30.
2016.12.15.
Előző cikk
Teljes napfogyatkozás augusztus 21-én Észak-Amerikában
2017.08.20.
Hipparkhosz, görög csillagász több, mint kétezer éve napfogyatkozás segítségével oldott meg egy geometriai problémát. Tudta, hogy van egy sáv Törökország északkeleti részén, ahol a Hold teljesen eltakarta a Napot. Míg Alexandriában, ahol tanított, a Napnak csupán a négyötöde volt takarásban. Ebből az apróságból kb. 20%-os hibahatáron belül sikerült meghatároznia a Föld és a Hold távolságát.
Így készül a gyilkos
2016.09.30.
Több fajnál, így az embernél is ismert a halálos erőszak, azonban élnek olyan fajok a földön, melyeknél ennek nincs látható jele. Egy spanyol kutatás e jelenség miértjére igyekezett választ találni.
