Milyen adatokat olvas le kollégánk a térképről?

A főváros magyar anyanyelvű lakosságának területi eloszlását az 1891-es népszámlálás során a lakosság által vallott anyanyelv alapján állapították meg. A még nem beszélő gyermekeket édesanyjuk anyanyelve szerint sorolták be az adott nemzetiségbe. A Székesfővárosi Statisztikai Hivatal még számításba vette a német, a tót (ma szlovák), és az egyéb anyanyelv alapján megállapítható nemzetiségi csoportokat is.

A budapesti statisztikusok a magukat magyarnak vallók számarányának növekedését tapasztalták az előző, 1881-es népszámláláshoz képest: a teljes népességen belül képviselt arányuk 56,73%-ról 67,09%-ra emelkedett. Ezt a 125 ezer fős többletet nemcsak a magyar anyanyelvűek Budapestre történő áramlásának tudták be, hanem a már letelepedett, nem magyar nemzetiségűek beolvadásának is. A pesti oldalon a magukat magyarnak vallók számaránya 70%-ot, míg a budai oldalon 53%-ot tett ki. Buda és Óbuda 1891-ben még főleg német anyanyelvű volt. A magukat magyarnak vallók legnagyobb arányban Terézvárosban (73%) és Józsefvárosban (71%) éltek. Jelentős szlovák lakossága volt Lipótvárosnak (9%) és Kőbányának (7%). További érdekesség Kőbánya nagy létszámú ortodox szerb lakossága is, amely 8%-al képviseltette magát a teljes fővárosi lakosságon belül.

Forrás: Budapest Székes Főváros Statisztikai Hivatalának közleményei. XXV./2. Budapest fővárosa az 1891-ik évben. A népleírás és népszámlálás eredményei. Budapest, Grill Károly Kir. Udvari könyvkereskedése. 1895. 54–58. p.

2021.03.30.

kitekintő, statisztika, statisztikatörténet, nemzetiségek, Budapest, 19. század

Egy stóc könyv címmel jelent meg Benedek Szabolcs tárcája

2021.06.30.

kitekintő, magyar irodalom, könyvtáros

Néhány héttel ezelőtt az Élet és Irodalomban (LXV. évfolyam, 2021. június 4-i számában) Egy stóc könyv címmel jelent meg Benedek Szabolcs tárcája, amelynek főszereplője Kóródi könyvtáros.
(Kép: szepiroktarsasaga.hu)

Honnan értesülnek az egyes generációk a hírekről?

2021.02.10.

kitekintő, Amerika, információstársadalom, digitális technika, 21. század, statisztika

Az Amerikai Egyesült Államokban készült felmérés szerint okostelefonról, számítógépről, illetve tabletről a 18–29 évesek tájékozódnak elsősorban (71%). A tévét a 65 évnél idősebbek választják fő hírforrásnak (68%). Rádióból már nagyon kevesen szereznek információt, főleg az idősebb korosztály (annak is csupán 21%-a). A nyomtatott sajtó sem számít annyira népszerű hírforrásnak, ezt is elsősorban a 65 év felettiek preferálják (mindössze 25%-uk).

Forrás: statista.com

Címkék

ismeretterjesztés 21. század sport adatbázis magyar irodalom könyvtár Európa statisztika digitális technika könyv kitekintő 20. század