Hova juttathat a PhD-fokozat? Általában vissza az iskolába

A Science Magazin 2016. májusi számában megjelent tanulmány megpróbálta kideríteni, hogy a PhD-hallgatók többsége miért próbál posztdoktori helyekre bejutni, hiszen igen csekély a főállású egyetemi státusz, amely tradicionálisan a végső célja lehet ennek a pályának.

Az eredmény azonban – a téma komplexitásából adódóan – nem tudott egyértelmű magyarázattal szolgálni. Mint írják: „Sajnálatos módon nem világos, miért pályáznak a PhD-hallgatók posztdoktori pozíciókra, ahogy az sem, hogy a terveik mennyire alapulnak személyes megfontolásokon.”

A szerzők, a Georgia Tech és a Cornell Egyetem üzleti karának oktatói, arra utaló jeleket találtak, hogy a posztdoktori pozíciók „alap opcióként” jelennek meg a doktori képzés után, esetleg átmeneti „parkoló pályaként”, amíg megüresedik az az állás, amelyet meg akarnak szerezni.

A szerzők felhívják a figyelmet, hogy tudatosabb karriertervezésre van szükség a PhD-hallgatók körében, sőt a hallgatóknak már az előtt komolyabban végig kellene gondolnia az előrelépési lehetőségeit, mielőtt egyáltalán jelentkezne a képzésre. Amint azt az egyik szerző, Henry Sauermann, a Georgia Tech docense, kiemelte „a kérdés az, hogy a PhD-képzés valóban a megfelelő lépés-e.”

Az adatgyűjtésbe az Egyesült Államok 39 kutatóegyetemének biológus és más élettudományi terület, fizikus, kémikus, mérnöki és számítástechnikai PhD-képzésében résztvevő hallgatóit vonták be 2010-ben és 2013-ban.

A biológus és élettudományi területek hallgatóinak több mint háromnegyede gondolta úgy, hogy legalább egy év posztdoktori kutatás szükséges, hogy PhD-szintű kutatásra alkalmas legyen akár tudományos, akár ipari körülmények között. Más tudományterületek hallgatóinak 42%-a vélekedett a kérdésről ugyanígy.

Azoknak az élettudományi területeken tanulóknak, akik 2013-ra befejezték a doktori képzést, 74%-a posztdoktori pozícióba lépett tovább, míg a többi tudományterületen ez az arány 46%. Arra a kérdésre, hogy miért választották a posztdoktori pozíciót, a leggyakrabban adott válasz 2013-ban az volt, hogy úgy gondolták, ez növeli a vágyott munkahely megszerzésének esélyét.

Egy dolog bizonyos: addig ne szerezzen senki PhD-fokozatot, amíg nem tudja pontosan, mire akarja használni. Ami könnyen lehet, hogy további ismeretszerzést igényel majd.

Forrás: The New York Times, 2016. május 5.

2016.05.24.

kitekintő, oktatás, tanulás

Miért fontos a kézírás a billentyűzet korában?

2016.06.24.

kitekintő, kézírás, oktatás

Valóban szükséges-e, hogy a „mai gyerekek” is megtanulják a klasszikus kézírást? Arra hivatkozva, hogy nem alapvető készség, egyre erősödő hangok szólalnak fel a kézírás oktatásának elhagyása mellett.

Hadilábon áll a matematikával? Biztosan jobbkezes

2016.05.12.

kitekintő, matematika, tudomány

Egy 2014-ben napvilágot látott tanulmány jelentős összefüggéseket talált a kézhasználati preferencia és a matematikai feladatok megoldásában nyújtott teljesítmény között, bár ez a korreláció nem és kor függvényében változik. A liverpooli és a milánói egyetem pszichológusainak tanulmánya 2300 hat és tizenhét év közötti olasz diák bevonásával készült. Arra kérték őket, hogy oldjanak meg egy egyszerű matematikai feladatsort, amely aritmetikai és szöveges feladatokat is tartalmazott.

Címkék

kitekintő digitális technika könyv statisztika Európa 21. század ismeretterjesztés 20. század magyar irodalom adatbázis sport könyvtár