Borítómánia 2.: Féder Márta
Borítómánia című sorozatunk második részében ezúttal Féder Márta borítótervező munkásságát mutatjuk be.
Féder Márta első könyvborítóját 2001-ben készítette el egy gyerekrajz felhasználásával, a Magyar Drámapedagógiai Társaság Drámajáték óvodásoknak című könyvhöz. 2015-ben csatlakozott a Libri Kiadói Csoport grafikai csapatához. Eleinte a kiadó reklám- és marketinganyagait tervezte, aztán egyre több könyv borítómunkálataiba is belefolyhatott, mindeközben elsajátította a könyvekkel kapcsolatos speciális szakmai tudást is. Azóta is folyamatosan dolgozik, általában 5–10 könyvborítón párhuzamosan.
Legtöbbször igyekszik elolvasni a könyvet, ha módjában áll, mivel azt vallja, hogy a tervezéshez elengedhetetlen, hogy a szöveget ismerje az ember. Előfordul, hogy a borító tervezése még a szöveg véglegesítése előtt elkezdődik (például mikor nem készült el a fordítás, vagy a szöveget még szerkesztik), de ilyenkor is valamilyen formában megkapja a könyv összefoglalását és/vagy egyes, már olvasható részleteit.
Mindegyik munkáját fontosnak tartja különböző okokból, viszont vannak olyan borítók, amelyeket az olvasók nagyon szerettek és számos pozitív visszajelzést kapott már kifejezetten kreatív borítóterv kapcsán, ilyen volt például Delia Owens Ahol a folyami rákok énekelnek című könyvének borítója vagy Margaret Atwood MaddAddam-trilógiája és Az ehető nő című regényének borítója. Volt, ahol a tervezési folyamat volt számára nagyon izgalmas, mint Albert Camus életműsorozatának kitalálása, de nagyon szeretett dolgozni Deborah Feldman Unortodox című könyvén is, ahol végül a saját grafikájával készült terv lett a végső borító.
A szöveg forrásai: 7szoba.hu; jelen.media
Legtöbbször igyekszik elolvasni a könyvet, ha módjában áll, mivel azt vallja, hogy a tervezéshez elengedhetetlen, hogy a szöveget ismerje az ember. Előfordul, hogy a borító tervezése még a szöveg véglegesítése előtt elkezdődik (például mikor nem készült el a fordítás, vagy a szöveget még szerkesztik), de ilyenkor is valamilyen formában megkapja a könyv összefoglalását és/vagy egyes, már olvasható részleteit.
Mindegyik munkáját fontosnak tartja különböző okokból, viszont vannak olyan borítók, amelyeket az olvasók nagyon szerettek és számos pozitív visszajelzést kapott már kifejezetten kreatív borítóterv kapcsán, ilyen volt például Delia Owens Ahol a folyami rákok énekelnek című könyvének borítója vagy Margaret Atwood MaddAddam-trilógiája és Az ehető nő című regényének borítója. Volt, ahol a tervezési folyamat volt számára nagyon izgalmas, mint Albert Camus életműsorozatának kitalálása, de nagyon szeretett dolgozni Deborah Feldman Unortodox című könyvén is, ahol végül a saját grafikájával készült terv lett a végső borító.
A szöveg forrásai: 7szoba.hu; jelen.media
A műfordítás mesterei 1.: M. Nagy Miklós
2022.05.02.
Az író után a műfordító a legfőbb alkotója egy könyvnek, hiszen ha nem magyar szerzőtől olvasunk, akkor bizony a műfordító munkája kerül előtérbe. Egy jó műfordító, nem csupán lefordítja szó szerint a szöveget, hanem hűen tükrözi a szerző stílusát, szóhasználatát, több szótári jelentést vesz figyelembe és képben van a kulturális-társadalmi utalásokkal kapcsolatban, valamint nem írja át az eredeti szöveget. Elsőként M. Nagy Miklós műfordítói tevékenységét ismertetjük.
Az irodalom a családban marad 1.: Kemény család
2022.03.07.
Az irodalom a családban marad című sorozatunkban olyan írókat, költőket mutatunk be, akiket nem csak az írás és az irodalom, hanem a rokoni szálak is összekötik.