Szabó László (1923. augusztus 2. – 1981. szeptember 13.)
95 évvel ezelőtt (augusztus 2.) született Szabó László statisztikus.
Baranyó László néven született. Apja Baranyó Sándor MÁV-betűíró, anyja Lándor Erzsébet háztartásbeli volt. 1943-ban a székesfehérvári Gróf Széchenyi István Ipari Középiskolában érettségizett. 1951-ben végzett okleveles középiskolai tanárként az MKE tanárképző szakán. 1956-ban statisztikai felsőfokú képesítést szerezett. Az egyetemi doktori fokozatot 1963-ban védte meg az input–output elemzés módszereiről készített értekezésével. 1943 és 1945 között a Weiss Manfréd Műveknél műszaki ellenőrként működött. 1950-ben lépett be a KSH-hoz, ahol 1954-ig az alapfokú statisztikaoktatás tananyagait állította össze. 1954–1955-ben a BKE statisztikai tanszékén oktatott. 1955-től árstatisztikával, később az ágazati kapcsolatok mérlegének összeállításával és elemzésével foglalkozott a Közgazdasági Főosztály Népgazdasági Mérlegosztályán, 1970-től csoportvezetőként. 1968-tól fő feladatát a népgazdasági mérlegek módszertani kérdései és gyakorlati összeállítása képezték. 1960-ban és 1977-ben Kiváló Dolgozó jelvénnyel, 1963-ban Fényes Elek-nívódíjjal, 1968-ban a Munka Érdemrend bronz, 1980-ban ezüst fokozatával tüntették ki. 1977-ben statisztikai tanácsosi címet kapott a KSH elnökétől.
Művei és műhelytanulmányai a gazdaságelmélet, valamint a makrogazdaság statisztikáinak korszerű megközelítéseit alkalmazták. Módszertani fejlesztései főként a nemzeti jövedelem és a nemzeti vagyon mértékadó hazai statisztikájához kapcsolódtak. Fontos szerepe volt abban a folyamatban, amelynek során kialakult a nemzeti számlák konzisztens számanyaga. Alkotó közreműködésével és háttértanulmányainak felhasználásával jött létre a KGST népgazdasági mérlegrendszere, az MPS és az SNA közötti kapcsolatteremtés úttörő jellegű hazai módszertana. A hivatali szakmai továbbképzéseken matematikai és makrogazdasági témákról adott elő.
Művei és műhelytanulmányai a gazdaságelmélet, valamint a makrogazdaság statisztikáinak korszerű megközelítéseit alkalmazták. Módszertani fejlesztései főként a nemzeti jövedelem és a nemzeti vagyon mértékadó hazai statisztikájához kapcsolódtak. Fontos szerepe volt abban a folyamatban, amelynek során kialakult a nemzeti számlák konzisztens számanyaga. Alkotó közreműködésével és háttértanulmányainak felhasználásával jött létre a KGST népgazdasági mérlegrendszere, az MPS és az SNA közötti kapcsolatteremtés úttörő jellegű hazai módszertana. A hivatali szakmai továbbképzéseken matematikai és makrogazdasági témákról adott elő.
Forrás: Derzsy Márk: Szabó László. In: Portrék a magyar statisztika és népességtudomány történetéből. Életrajzi lexikon a XVI. századtól napjainkig. Főszerk.: Rózsa Dávid. Budapest, 2014, KSH Könyvtár. 651. p.
2018.08.02.
Télfy Iván (1816. június 18. – 1898. augusztus 2.)
2018.08.02.
Ruisz Rezső (1908. április 6. – 1968. augusztus 1.)
2018.08.01.