A következő cimkéjű bejegyzések mutatása: évforduló
450 éve hunyt el Méliusz Juhász Péter (1532–1572) református lelkész, püspök, egyháztudós, író, botanikus
Méliusz Juhász Péter a magyarországi reformáció legeredetibb és legnagyobb, legszélesebb hatású vezéregyénisége.
Tovább
105 éve született Heinrich Böll (1917–1985) Nobel-díjas német író és műfordító
Heinrich Böll 1972-ben a II. világháború utáni első német íróként megkapta az irodalmi Nobel-díjat “korát széles perspektívában ábrázoló, nagy jellemző erejű írásaiért, amelyekkel a német irodalom megújításához járult hozzá”.
Tovább
Ma 85 éves Marék Veronika József Attila-díjas gyerekkönyvíró, grafikus
Marék Veronika 1937. december 19-én született, Budapesten. Tizenhét éves korában rajzolta meg első mesekönyvét, ami A Bem téri gyerekek címen 1956-ban jelent meg. Az Állami Bábszínházban bábszínészi diplomát szerzett, közben pedig levelező tagozaton elvégezte az ELTE Bölcsészettudományi Kar magyar irodalom szakát. 1963-ban kilépett a Bábszínházból és szabadúszó lett.
Tovább
200 éve hunyt el Verseghy Ferenc (1757–1822) költő, polihisztor, műfordító, nyelvész, zeneszerző
Jozefinista hitszónok, majd Jenő (Eugenius) néven belépett a pálos szerzetesrendbe. 1781. április 22-én pappá szentelték. 1793-ban világias életmódja és felvilágosult, egyházellenes írásai miatt zárdafogságban tartották Nagyszombaton. Onnét kiszabadulva Pesten a Martinovics-mozgalomhoz csatlakozott. A francia forradalmi indulót, a Marseillaise-t elsőként fordította le. Őt is elfogták, halálra ítélték, végül kilenc évig tartó börtönbüntetés után szabadult ki. Ezt követően József nádor magyar nyelvtanítója lett.
Tovább
225 éve született Heinrich Heine (1797–1856) német romantikus költő, író, újságíró
Egyszerre mondják a romantika utolsó költőjének és a romantikát meghaladó realista és modern költőnek.
Tovább
20 éve vette át Kertész Imre az irodalmi Nobel-díjat
2002. október 10-én a Svéd Királyi Akadémia Kertész Imrének ítélte a Nobel-díjat irodalom kategóriában. Kertész Imre a 14. magyar díjazottként kapta meg az elismerést, viszont elsőként az irodalom kategóriában. Az indoklás szerint az író "a történelem barbár önkényének kiszolgáltatott törékeny ember tapasztalatait felmutató munkásságáért" kapta meg a legmagasabb irodalmi kitüntetést. Kertész első nyilatkozatában elmondta, hogy nagyon nagy örömmel fogadta a hírt, de akkor sem lett volna elkeseredve, ha nem kapja meg a díjat, hiszen megmaradt volna neki az írás, ami mindenért kárpótolja.
Tovább
180 éve született Csiky Gergely (1842–1891) drámaíró, műfordító, az MTA levelező tagja
Első versét még elsőéves gimnazistaként, nyolcéves korában írta anyjához. Ezt követően Marosi Gyula néven küldött írásokat újságokba, ezek francia és angol elbeszélések műfordításai voltak. A Napkelet már 1858-ban saját nevével közölt tőle verset.
Első elbeszéléskötete, Az életből 1872-ben jelent meg álnéven. 1875-ben mutatta be a Nemzeti Színház Jóslat című vígjátékát. 1878-ban Temesvárról Budapestre költözött és minden idejét az irodalomnak szentelte. A Nemzeti Színház dramaturgja, a színiakadémia tanára, a Kisfaludy Társaság másodtitkára lett.
80 éves Peter Handke Nobel-díjas osztrák író
Peter Handke a mai német nyelvű, és ezen belül az osztrák irodalom élő klasszikusa, aki szinte minden műfajban alkot. Prózaíró és drámaszerző, műfordító, forgatókönyvíró (ő írta Wim Wenders kultuszfilmjének, a Berlin felett az égnek a forgatókönyvét). Évtizedek óta Párizsban él. A délszláv háborúval kapcsolatos állásfoglalásai heves bírálatokat váltottak ki személyével és életművével kapcsolatban is.
2019-ben a Svéd Akadémia Handkének ítélte az irodalmi Nobel-díjat „egy kimagasló életműért, mely nyelvi ötletgazdagsággal emberi tapasztalatok peremterületeinek és specifitásának mélységeit tárja fel”.
Konkoly-Thege Gyula (1876–1942) statisztikus, a KSH elnöke
80 éve hunyt el Konkoly-Thege Gyula (1876–1942) statisztikus, a KSH elnöke, az MTA levelező tagja.
Egyetemi tanulmányait a budapesti Magyar Királyi József Műegyetemen kezdte, ott szerzett matematikai ismereteit statisztikusi munkásságában hasznosította. Később átiratkozott a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetemre, ahol 1907-ben államtudományi vizsgát tett, majd 1926-ban közgazdasági doktori oklevelet szerzett.
Ma 55 éves Tóth Krisztina József Attila-díjas magyar költő, író, műfordító
Pályaképe a magyar irodalom tradíciójába egyszerre szervesen illeszkedő, ugyanakkor azt megújító látás- és beszédmódok ívét rajzolja ki. A Nyugat verselési formái, a huszadik századi és kortárs költészetre való utalások, a tárcák pillanatfelvételei vagy a novellák és regények megszólalásai együtt haladnak a nyelv és a kommunikáció problémáira alapozott irodalomfelfogással.
Tovább
