A következő cimkéjű bejegyzések mutatása: 20. század
55 éve hunyt el Tamási Áron (1897–1966)
„Mint egy balladának, olyan szigorú a formája ennek az életnek. De emberi számítás szerint legalább biztos, megtartó és erős.
Igen, gondolom magamban, erről is könyvet kéne írni, sőt erről kéne igazán: a népi életformának ezeréves lelki és testi szerkezetéről, melyet nem politikusok ácsoltak össze valamelyik társadalmi osztály védelmére, hanem névtelen emberi mű, mint a nyelv. Nem kezdetet lát a születésben és nem véget a halálban, hanem csak személyi változást mind a kettőben. S nemcsak az embernek emberhez való kapcsolatát szabályozza, hanem a szövetséget is, melyet a természettel és az Istennel mindnyájunknak meg kell kötnünk. Valóban olyan életforma ez, melyben a közösség az első és legfőbb személy s lelkében változatlan, csupán az atyák és a fiak cserélik egymást.
Bizony, meg kéne írni ennek a formának testi és lelki szerkezetét, hogy a nemzet, mely országokban és osztályokban él, eszmélkedjék rajta, és foganjon vágyat arra, hogy szellemben és lélekben egyetlen személy legyen.”
Tamási Áron: Szülőföldem
Móricz Miklós (1886–1966) újságíró, statisztikus, könyvkiadó
55 éve hunyt el Móricz Miklós (Prügy, 1886. december 7. – Budapest, 1966. május 5.) újságíró, statisztikus, könyvkiadó
Tovább120 éve született Szerb Antal (1901–1945)
Szerb Antal 1901. május 1-én Budapesten született asszimilált zsidó családba. Édesapjával együtt 1907-ben a római katolikus vallásra tért át (keresztapja Prohászka Ottokár volt). A középiskolai tanulmányait a budapesti piarista gimnáziumban végezte el, ahol Sík Sándor magyartanár támogatta irodalmi ambícióit. Itt írta élete első verseit, novelláit, sőt felsős gimnazista korában esszé- és drámakísérletei is születtek. A Tanácsköztársaság miatt csak 1919 őszén érettségizett jelesre, majd egy évig Grazban klasszika-filológiát tanult. 1920 szeptemberében iratkozott be a pesti egyetem bölcsészkarára, magyar–német szakra. Közben megtanult angolul és franciául, 1924-ben doktorált.
Tovább2021. április 15-én lenne 90 éves Tomas Tranströmer, Nobel-díjas svéd költő
Aki érdeklődik Svédország és a svéd kultúra iránt előbb-utóbb rábukkan a nevére. Szerepe a magyar kultúra terjesztésében is számottevő: Illyés Gyulától, Nagy Lászlótól, Nemes Nagy Ágnestől és Szabó Lőrinctől, de Pilinszky Jánostól is fordított svédre verseket Thinsz Géza segítségével. 1999-ben a svédül megjelent fordításkötetében 43 magyar költemény is szerepelt.
TovábbVámos Péter: Kína mellettünk? Kínai külügyi iratok Magyarországról, 1956.
Vámos Péter: Kína mellettünk? Kínai külügyi iratok Magyarországról, 1956.
Budapest, História Alapítvány – Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézet, 2008. 380 p.
Raktári jelzet: 769436; E 003148
Janikovszky Éva: Naplóm (1938–1944)
Janikovszky Éva: Naplóm (1938–1944)
Budapest, Móra, 2020. 198 p.
Raktári jelzet: 668151
110 éve született Tennessee Williams (1911–1983), amerikai drámaíró
Eredeti neve Thomas Lanier Williams III volt. Eugene O'Neill-lel és Arthur Millerrel együtt a XX. századi amerikai drámairodalom három legfontosabb drámaírói között tartják számon.
Tovább140 éve született Bartók Béla (1881–1945) magyar zeneszerző
140 éve született Bartók Béla (1881–1945) magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a XX. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.
TovábbKelecsényi Kristóf: Schmahl Henrik
Kelecsényi Kristóf: Schmahl Henrik
Budapest, Holnap Kiadó, 2020. 223 p.
Raktári jelzet: E020747
100 éve született Mészöly Miklós (1921–2001) Kossuth-díjas író
Eredeti családi neve Molnár Miklós volt (1948-ban veszi fel írói névként az egyik felmenő ág Mészöly vezetéknevét). Szekszárdon született 1921. január 19-én. 1938 és 1942 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi és Államtudományi Karának hallgatója, ahol jogászdoktori oklevelet szerez. 1943–1944-ben frontkatona, szerbiai fogságban van. 1944-től munkásként, terménybegyűjtőként, malomellenőrként dolgozik. 1947–1948-ban Szekszárdon laptulajdonos. 1951–1952-ben a Bábszínház dramaturgja. 1956-tól szabadfoglalkozású író.
Tovább