A következő cimkéjű bejegyzések mutatása: magyar irodalom

Fölujjongott a tenger.
Víz és levegő
úgy jött elébük hófehér
hullámaival a feketeségből,
mint egy hirtelen fölütött
hatalmas könyv betűi, sorai.

Pilinszky János: Kalandozás a tükörben
 

„Mint egy balladának, olyan szigorú a formája ennek az életnek. De emberi számítás szerint legalább biztos, megtartó és erős.
Igen, gondolom magamban, erről is könyvet kéne írni, sőt erről kéne igazán: a népi életformának ezeréves lelki és testi szerkezetéről, melyet nem politikusok ácsoltak össze valamelyik társadalmi osztály védelmére, hanem névtelen emberi mű, mint a nyelv. Nem kezdetet lát a születésben és nem véget a halálban, hanem csak személyi változást mind a kettőben. S nemcsak az embernek emberhez való kapcsolatát szabályozza, hanem a szövetséget is, melyet a természettel és az Istennel mindnyájunknak meg kell kötnünk. Valóban olyan életforma ez, melyben a közösség az első és legfőbb személy s lelkében változatlan, csupán az atyák és a fiak cserélik egymást.
Bizony, meg kéne írni ennek a formának testi és lelki szerkezetét, hogy a nemzet, mely országokban és osztályokban él, eszmélkedjék rajta, és foganjon vágyat arra, hogy szellemben és lélekben egyetlen személy legyen.”

Tamási Áron: Szülőföldem

55 éve hunyt el Móricz Miklós (Prügy, 1886. december 7. – Budapest, 1966. május 5.) újságíró, statisztikus, könyvkiadó

Szerb Antal 1901. május 1-én Budapesten született asszimilált zsidó családba. Édesapjával együtt 1907-ben a római katolikus vallásra tért át (keresztapja Prohászka Ottokár volt). A középiskolai tanulmányait a budapesti piarista gimnáziumban végezte el, ahol Sík Sándor magyartanár támogatta irodalmi ambícióit. Itt írta élete első verseit, novelláit, sőt felsős gimnazista korában esszé- és drámakísérletei is születtek. A Tanácsköztársaság miatt csak 1919 őszén érettségizett jelesre, majd egy évig Grazban klasszika-filológiát tanult. 1920 szeptemberében iratkozott be a pesti egyetem bölcsészkarára, magyar–német szakra. Közben megtanult angolul és franciául, 1924-ben doktorált.

140 éve született Bartók Béla (1881–1945) magyar zeneszerző, zongoraművész, népzenekutató, a közép-európai népzene nagy gyűjtője, a Zeneakadémia tanára; a XX. század egyik legjelentősebb zeneszerzője. Művészete és tudományos teljesítménye nemcsak a magyar és az európai zenetörténet, hanem az egyetemes kultúra szempontjából is korszakalkotó jelentőségű.

204 évvel ezelőtt – elszegényedett nemesi családba – született Arany János igazi zseni volt.
 

Cseh Tamás 1943. január 22-én született Budapesten. Munkássága meghatározó szerepet töltött és tölt be a mai napig a magyar könnyűzene világában. Cseh Tamás nemcsak zenészként hagyott nyomot a magyar kultúra történetében, színészként, íróként és tanárként is tevékenykedett.

Eredeti családi neve Molnár Miklós volt (1948-ban veszi fel írói névként az egyik felmenő ág Mészöly vezetéknevét). Szekszárdon született 1921. január 19-én. 1938 és 1942 között a Pázmány Péter Tudományegyetem Jogi és Államtudományi Karának hallgatója, ahol jogászdoktori oklevelet szerez. 1943–1944-ben frontkatona, szerbiai fogságban van. 1944-től munkásként, terménybegyűjtőként, malomellenőrként dolgozik. 1947–1948-ban Szekszárdon laptulajdonos. 1951–1952-ben a Bábszínház dramaturgja. 1956-tól szabadfoglalkozású író.

Ha Vörösmarty Mihályra gondolunk elsősorban a Szózat, a Csongor és Tünde, A vén cigány vagy épp a Gondolatok a könyvtárban alkotója jut eszünkbe. A magyar romantika egyik legnagyobb hatású alakja éppen 220 éve született, már életében országosan elismert író, a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság rendes tagja volt.

(Kép: cultura.hu)