A következő cimkéjű bejegyzések mutatása: 20. század
110 éve született Bibó István (1911–1979) politikus, politológus, történész
110 éve született Bibó István (1911–1979) politikus, politológus, történész, egyetemi oktató, író, jogász. 1963 és 1971 között a KSH Könyvtár tudományos munkatársaként a nemzetközi cserével foglalkozott. A 2010 őszén megnyílt új olvasótermünk névadója, amely teremben elsősorban a szépirodalom, az ismeretterjesztő irodalom, a gyermekkönyvek, a napilapok és magazinok iránt érdeklődők számára kínálunk olvasnivalót.
Tovább100 éve született Dányi Dezső (1921–2000), történeti demográfus, a KSH könyvtárának igazgatója
100 éve született Dányi Dezső (1921–2000), történeti demográfus, a KSH könyvtárának igazgatója
35 éve hunyt el Jorge Luis Borges (1899–1986), argentin költő
35 éve hunyt el Jorge Luis Borges (1899–1986), argentin költő, elbeszélő, irodalomtörténész, filozófus, könyvtáros, a 20. századi világirodalom nemzetközileg elismert alakja
Tovább125 éve született Nagy Imre (1896–1958), az 1956-os forradalom miniszterelnöke
125 éve született Nagy Imre (Kaposvár, 1896. jún. 7. – Budapest, 1958. jún. 16.) magyar politikus, miniszterelnök, közgazdasági író, egyetemi tanár, az MTA tagja
Tovább45 éve hunyt el Latinovits Zoltán, a "színészkirály" (1931–1976)
Latinovits Zoltán a legnépszerűbb magyar színészek egyike volt, sokan máig úgy emlegetik: a színészkirály. Anyai ágon testvérei Bujtor István színész és Frenreisz Károly zenész.
TovábbMa, 100 éve született Karinthy Ferenc (1921–1992) Kossuth- és József Attila-díjas író
100 éve ezen a napon született Karinthy Ferenc (1921. június 2. – 1992. február 29. ) Kossuth- és József Attila-díjas író, nyelvész, utazó és életművész.
Tovább40 éve hunyt el Pilinszky János (1921–1981)
Fölujjongott a tenger.
Víz és levegő
úgy jött elébük hófehér
hullámaival a feketeségből,
mint egy hirtelen fölütött
hatalmas könyv betűi, sorai.
Pilinszky János: Kalandozás a tükörben
55 éve hunyt el Tamási Áron (1897–1966)
„Mint egy balladának, olyan szigorú a formája ennek az életnek. De emberi számítás szerint legalább biztos, megtartó és erős.
Igen, gondolom magamban, erről is könyvet kéne írni, sőt erről kéne igazán: a népi életformának ezeréves lelki és testi szerkezetéről, melyet nem politikusok ácsoltak össze valamelyik társadalmi osztály védelmére, hanem névtelen emberi mű, mint a nyelv. Nem kezdetet lát a születésben és nem véget a halálban, hanem csak személyi változást mind a kettőben. S nemcsak az embernek emberhez való kapcsolatát szabályozza, hanem a szövetséget is, melyet a természettel és az Istennel mindnyájunknak meg kell kötnünk. Valóban olyan életforma ez, melyben a közösség az első és legfőbb személy s lelkében változatlan, csupán az atyák és a fiak cserélik egymást.
Bizony, meg kéne írni ennek a formának testi és lelki szerkezetét, hogy a nemzet, mely országokban és osztályokban él, eszmélkedjék rajta, és foganjon vágyat arra, hogy szellemben és lélekben egyetlen személy legyen.”
Tamási Áron: Szülőföldem
Móricz Miklós (1886–1966) újságíró, statisztikus, könyvkiadó
55 éve hunyt el Móricz Miklós (Prügy, 1886. december 7. – Budapest, 1966. május 5.) újságíró, statisztikus, könyvkiadó
Tovább