10 éve hunyt el 90 éves korában Zdeněk Miler (1921–2011) cseh rajzfilmkészítő és illusztrátor, a Kisvakond alkotója.

Schulek Frigyes életének és munkásságának megismerésére Farbakyné Deklava Lilla könyvét ajánljuk olvasóink figyelmébe. Az építészet mesterei sorozatban megjelent kötet egy igazán szép és informatív könyvvel tiszteleg a nagysága előtt.

(Kép: wikipedia.hu)

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij az orosz irodalom és az egész világirodalom mindmáig legnevesebb képviselőinek egyike, a 19. századi orosz irodalom felemelkedésének kulcsfigurája, az ún. filozófiai-ideológiai regény műfajának megalkotója, a lélektani regény mestere.

Edmond Halley angol csillagász, geofizikus, matematikus, meteorológus és fizikus, elsőként mondta ki, hogy az üstökösök nem fényjelenségek, hanem égitestek.

90 éve hunyt el Edelényi Szabó Dénes (Pápa, 1881. július 18. – Budapest, 1931. október 31.) statisztikus, a KSH könyvtárának igazgatója
 

Macskássy Gyula pályája az 1930-as évek elején Bortnyik Sándor Bauhaus szellemiségű iskolájából, a Műhelyből indult. 20 évesen két társával, Halász Jánossal (a későbbi, Oscar-díjra is jelölt John Halas-szal) és Kassowitz Félixszel alapította a reklámgrafikára és mozgóképes reklámra szakosodott Coloriton Stúdiót. Ekkor kezdett kialakulni az európai avantgárd és az amerikai rajzfilm hatását mutató, magyar népi motívumokra épülő egyedi stílusa. Négy évtizeden átívelő pályafutása alatt, mintegy 150 film elkészítésében közreműködött. Nevéhez fűződik: A kiskakas gyémánt félkrajcárja, a Ceruza és radír, a Két bors ökröcske - a Frakk, a macskák réme korai epizódjainak pedig társrendezője volt. Ő indította el az animációs sorozatfilmgyártást a 60-as években a Peti, majd a Gusztáv című sorozattal.

Budapesten született 1931. október 26-án Németh Károly néven. Anyai nagyanyja szülőfalujának neve után választotta előbb írói névként, majd 1963-ban polgári névként is a Szakonyi nevet. A budapesti VII. kerületi Madách Imre Gimnáziumban tanult. A VI. osztály után kimaradt, felvételizett a Színművészeti Főiskolára színész szakra, ahova nem vették fel. A kötelező katonai szolgálat után segédmunkás lett a MEGÉV mezőgazdasági gépértékesítő vállalatnál, majd csomagoló, raktáros. Egy idő után anyagbeszerző, kocsikísérő; majd a vállalat vidéki, kecskeméti telepén telepvezető. 1954 tavaszán a Belügyminisztériumba került polgári alkalmazottnak. Majd a Zuglói Kötöttáru Gyárban betanított munkás, nyolc gépen dolgozott. Éjszaka a gépek mellett Balzacot olvasott, és más könyvtári könyveket. 1956–57-ben betanított munkás a Dekorációs Vállalatnál, majd a Képzőművészeti Alap rézkarcügynöke (egy darab rézkarcot sem adott el). Ezután az SZTK-nál betegellenőr; 1958 augusztusától novemberéig a Budapesti Hajtóműgyár anyagmozgató segédmunkása.

Picasso nemcsak festett, hanem szobrot, kerámiát, mozaikot is alkotott, belekóstolt a színpadi tervezésbe, sőt grafikák is kerültek ki a kezei alól. Picasso apja maga is festő volt, ám amikor felfedezte fia tehetségét, minden erejét az ő támogatására fordította. Picassót tizenöt évesen felvették a királyi képzőművészeti akadémiára, de ő inkább Párizsba utazott magát képezni, ahol számos ismeretséget kötött, baráti körébe tartozott többek között Henri Matisse, Guillaume Apollinaire és Max Jakob.

Az író neve összefonódott a kémregény-irodalommal. A szerző a titkosszolgálatok világának hiteles ismerője. Írásaiban a hidegháború és az utána következő évek kémtevékenységét jeleníti meg. Kalandos élete során a brit hadsereg hírszerző testületének megbízásából végzett kihallgatásokat Ausztriában, kémkedett szovjet ügynökök után. Részt vett ügynökök irányításában, lehallgatásában, kihallgatások szervezésében, betörésekben. Dolgozott a külföldi hírszerzésnél, politikai konzulként is tevékenykedett.